Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1878

9 a szt. Ferenc rendűek telke — mely a szt. Benedek rendűek székháza és a szt. Ferenc-rendüek kolostora között terül el, — sokkal csendesebb, nyugalmasabb helyet biztosít egy tanintézet számára, mint a „bárány" vendéglő telke, melynek csendjét egyrészről az élénk forgalmú Buda-utca, másrészről a szomszéd katonai laktanya igen is zavarják. A szt. Ferencrendüek telkén építendő gymnásium továbbá közvetlen összeköttetésbe hozható a bencés tanárok székházával; s hogy mennyire megkönnyíti e körülmény az iskolai fegyelemnek fenntartását, azt fölösleges volna hosszasan fejtegetni. De végre a szt. Ferenc-rendüek telkén álló rozzant gazdasági épületek és a mellette elvonuló piszkos sikátor nemcsak a város két főutcáját: a Bottyán- és Budautcát éktelenítették el, de közegészségi szempontokba is beleütköztek. Tisztán átértette e fontos körülményeket a város képviselőtestülete és a „bárány" vendéglő telkét cserébe felajánlotta a szt. Ferenc-rendüek telkéért. De teljes fontosságában méltányolta a helyiség kérdését Trefort Ágoston vallás- és közoktatási m. kir. miniszter ur ő excja is, ki a sz. Ferenc-rendüek telkének megszerzésére erkölcsi ugy mint anyagi támogatását szintén közbevetette. Az ő előterjesztésére történt, hogy ő csász. és apóst, királyi Felsége 1878. augusztus 2-án kelt legmagasabb elhatározásával a szt. Ferenc-rendüek telkének megszerzésére az országos tanulmányi alapból 5000 frtot legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott. E legmagasabb fejedelmi kegy lehetővé tette a telek-cserét. A szt. Ferenc-rend káptalana átengedte a kérdéses telket a városnak, mely viszont a szt. Ferenc-rendüeknek átadta „bárány" vendéglő telkét épületeivel együtt az ő Felsége által legkegyelmesebben engedélyezett 5000 frt. ráfizetéssel. A város és a szt. Ferenc-rend között kötött ezen szerződés a bibornok Herceg-Primás ő emjának mint legfőbb egyházi hatóságnak jóváhagyásával végleges megerősítést nyert. E közben megérkezett a nmlgu m. <kir. belügyminisztériumnak 1878-évi aug. 27-én 34945 sz. a. kelt leirata is, melylyel a város kérdéses törzsvagyonának elidegenítését engedélyezi, nevezetesen megengedi, hogy a 39 ezer frt. névértékű állampapírok részben a „kapuiskola" átalakítására részben az uj főgymnásium építésére fordíttassanak, a „bárány" vendéglő pedig cserébe vagy áruba bocsáttassék. Mindezen előzmények után megérett a főgymnásiumi építkezés ügye magára a tényleges megkezdésre. A tervrajzok és költségvetés is készen voltak. Az épület tervezetét a főgymnásiumi igazgató és Prokopp János városi mérnök útbaigazításai nyomán Kovács Ferenc és Majer Antal helybeli építőmesterek készítették, nevezetesen ez utóbbi a helyiségek beosztását, az előbbi pedig az épületnek szerkezeti és építészeti rajzait. A költségvetést Prokopp János városi mérnök állította össze. Az