Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1875

9 ségesség alapján vívhatjuk ki. Az egységes szerkesztés ad nekünk alapos kezdetet, érdekfeszítő bonyodalmat vagyis fejlődést és ki elégítő véget. Már most, hogy a müvet ily egységes egészül szerkeszthessük : arra nézve mindenekelőtt a tárgy megválasztására kell kitűnő figyelmet fordítanunk; mert valamint a lyrában az érzelem világának egy-egy csekélyebb mozzanata, mondhatnók egy-egy villanása, ha dallá teszszük alig nyújt alkalmat müszerkesztésre : szintúgy vannak események, melyek sokkal csekélyebbek, töredékessebbek, hogy sem kerek egészszé képezhetők volnának ; nem elegendők nagyobb mü alkotására ; nincs bennök nyoma a fejlődésnek, tehát a költő részéről nincs módja a fejlesztésnek. Mindenesetre a költő tapintatát jelzi, ha müve alapjául oly tárgyat választ, mely magában véve és körülményeinél fogva a fejlődés összes föltételeit magában foglalja. Arany János „Buda halál á"-ban ily tapintatosan járt el. Mert mi a mü alapja? ... Az a tény, hogy Buda megosztja az uralkodást öcscsével, Etelével, holott sem az egyiknek sem a másiknak jelleme nem olyan, mely a közös uralkodás békés voltát lehetővé tenné, a cselekvény tehát az összeütközés, a bonyolódás magvát már magában hordja. Az erőteljes mag kifejlését elősegíti Detre cselszövénye, ki jelleménél fogva, mint külsőleg a hódoltság mindenha lealázó állapotában élő, de belsőleg örökös titkos ellensége a hűn fajnak, a két testvér, immár két uralkodó között nem is játszhatik más szerepet, mint a cselszövőét. Az ingatag és gyenge akaratú Buda, — az erélyes, és a hún nemzet dicsőségét áhítozó Etele, — a cselszövő góth, ezek már magukban véve elégségesek bonyodalmat és így fejlődést és kifejletei hozni létre. Az erélyes E t e 1 én e k hadforgató próbája a sugdosó góth ujabb cselszövénye, a B u d a lelkében támadt féltékenység és gyáva gyanú a hún nép vonzalma a daliás, gazdag és vendégszerető Etele iránt, mily vonzalom Buda jelenlétében , sőt az ö szavaira Etele harsogó éltetésében tör ki: mind megannyi uj motívumok az összeütközésre, a bonyodalomra. II. Azonban ne siessünk oly hirtelenül tova, hanem vizsgáljuk meg szigorúbban a cselekvény alapját. Mondottuk a cselekvény alapját az képezi, hogy Buda megosztja uralkodását öcscsével, Etelével. Csakhogy ki nem veezi itt észre, hogy a költő megfordította azt a viszonyt, mely a két testvér