Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1874
8 alerög y äXlo ti' aveu yao in larjfio 'j ou o(pt vó/joq eot) £/ Si v ox^-n rpov«. ') A csillagászati és csillag-jóslási tudomány a legrégibb időktől a papok, a mágusok tulajdona volt; ők határozták meg az első délkört és osztották föl először a napot órákra. Chaldea a későbbbi zsidó próféták, görög és római irók szerint egy és ugyan az volt Babyloniával, s nevét egy, Chaldeusok neve alatt, Babylonba vándorolt néptől vette, mely az ószövetségi szentirásban Chasdimnak neveztetett és melynek lakhelye Kurdistán éjszaki hegységeiben vagy még távolabb a Kaukazusban lett volna. Hogy mikor vándorolt eme néptörzs Babylon síkságaira, nem lehet egész biztonsággal meghatározni. Diodor határozottan állítja, hogy a chaldeusok a legrégibb babylonokhoz tartoztak és Eusebius szerint Babyloniában 49 chaldeus király uralkodott. A chaldeusok bátor s harczias nép volt, s ettől eltekintve már korán belehetett avatva a csillagászati tudományba; és dacára, hogy egy ideig a politikai téren háttérbe szoríttatott, miután csak a 7-ik században Kr. e. ragadta magához ismét az uralmat - még is megtarthatta a tudományok és vallásban az elsőbbséget. A chaldeusok csillagászatának elsőbbségét illető kérdésével mint egyáltalán minden tudományos kérdéssel az ókorban kapcsolatba hozatnak az egyptomiak. Diodor szerint az utóbbiak t. i. az egyptomiak, a chaldeusokat, az egyptomi papok utódjainak mondják. Ezen állítást azonban már eléggé megcáfolták az ujabb időben. Ellenök bizonyít a történészek legnagyobb része Cantu Caesárral egyetemben, ki I. könyv: 402. lapján így szól a chaldeusokról: »Ok oszták föl az állatkört 30 fokra s minden fokot 30 percre : az évet 365 napra s 6 óránál valamivel kevesebbre számiták, és a csillagoknak a föld körén kivüli forgását ismerték.« Továbbá Ptolomeus földleiró nem sokat gondolt az egyptomiak jegyzeteivel, hanem a chaldeusokéhoz tartotta magát. Tagadhatatlan, hogy a chaldeusok százados észleletek nyomán alapiták meg a Szaros z-időkört, — mely chaldei időkörnek is neveztetik, — áll 18 évből, melynek megujultával a holdfogyatkozások ugyanazon rendben kerülnek elő. Ezen időkör szolgált a nap és holdfogyatkozások meghatározására. A két legrégibb tudományosan kiszámitott holdfogyatkozás t. i. 720 719-ben Kr. Ptolomeus szerint szintén a chaldeusoktól van. A chaldeusok mellett bizonyítanak az alexandriai görög tudósok is, kik, dacára hogy a chaldeusok birodalma fölbomlott; mégis ezektől ') Herodot I- 195.
