Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1868

12 nal, szög, egyközü vonalok, három szög, egyenköz, sokszög. Szabó nyomán. II. 5 óra. A számtanból: számolási rövidítések, az igazítás fogalma ; rövidített szorzás; olasz gyakorlat; arányok ; egyszerű és összetett hármasszabály Luttei• szerint. — A inértanból: Az I. osztályban tanultak után a Síktan. A kör fogalma s annak főbb tulajdonságai; a körbeirt és a kör körülirt irt sokszögek ; a kör kerülete; a négyzetek, derékszögű egyenközök; egyenközök, háromszögek, ferdények, szabályos és nem szabályos sokszögek; a körök területének kiszámítása; az idomoknak más egyenterületü idomokra való átalakítása. K. k. Mértani nézlettan Szabókytól. Pest, 1855. 1. 2. füzet. III. 3 óra. Az arányok után az aránylatok, s ezek bővebb alkalmazása a kamat-kamat számolásra; a kamatozási és leszámítolási táblák készítésének módja; a társacág- elegyítés- és láncszibályok; a mérték és pénzisme különös tekintettel a francia meter rendszerre. Lutter nyomán. IV. 3 óra. Az ellentett számok fogalma; összevonás; az első négy számolási mivelet megjelelt közönséges számokkal; hatványozás; gyökfejtés közönséges számokkal; a tizedes számrendszer; az első fokú egyenletek, s a tiszta másodfokú szám-egyenletek egy ismeretlennel. K k. A mennyiségtan elemei, szerkesztette Dr. Lutter Nándor. Buda, 1868. Közönséges számtan. IV. V. 4 óra. A mennyiségtani fogalmak tudományos megalapítása; a számrendszerek s a tizedes számrendszer tüzetesen; összeadás, kivonás, szorzás , osztás egész számokkal; a számok oszthatósága; közönséges-, lánc- és közelítő törtek; arányok, aránylatok, s az ezeken alapuló hármastársaság- elegyítés- láncszabályok Mocnik Algebrája szerint. — A mértanból szintén Mocnik nyomán az egész Siktan. VI. 4 óra. A négy első alapmivelet ismétlése után a hatványozás, gyökfejtés, logarithmok, első fokú egyenletek egy és több ismeretlennel; vegyes másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. — A mértanból: a háromszögtan egészen. K. k- Mocnik Algebrája és Mértana. VII. 2 óra. Az előzmények ismétlése mellett a határozatlan és másodfokú egyenletek egy és több ismeretlennel; a haladványok, kapcsolástan, Newton kéttagzata. — A háromszögtan, és a sok szögek megfejtése. K- k- mint a VI. oszt. VIII. 2 óra. A fontosb algebrai és mértani tételek ismétlése mellett az elemző síkmértan. K. k. mint a VI. oszt. i) Természetrajz. I. 2 óra. Állattan. K. k. Kriesch János: Természettan elemei.