Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1866

VII. 4 óra. A nyelv- mondat- és irálytani szabályok gyakorlati ismétlésével összekötve olvastatott s elemezve forditatott Cicero beszédeiből pro Marco Marcello és pro Archia Poéta. Virgilius Aeneiséböl L. VII. Minden két hétben Vagács Latin irályképzö gyakorlatai nyomán egy hazai Írásbeli dolgozat. VIII. 3 óra. Nyelvtani ismétlések s minden 14 nap egy irályképzö hazai gyakorlat mellett olvastatott s elemezve fordítatott Tacitus Agricolája egészen s Germániájából a cap. 1—27. Horatius L. I. 1. 2. 10. 14. 22. 28. L. II. 2. 3. 18. L. IV. 2. 7. Epod. 7. Satir. L. I. 1. c) Görög nyelv. V. 2 óra. Nyelvtani szabályok az igékig. Szavak és formák betanulása. Elemezve forditattak Kiss Lajos: Görög elemi olvasó könyvéből az eléadott nyelvtani szabályokra vonatkozó görög és magyar szakaszok. II. félévben havonkint egy hazai írásbeli gyakorlat. K k. Görög nyelvtan Horváth Zsigmondtól. Pest, 1865. VI. 2 óra. Az előzmények ismétlése után az co végzetü, a rendhagyó és >u végzetü igék, szavak és formák betanulása. Olvastatott s forditatott Kiss Lajos Görög elemi olvasó könyvéből (Pest, 1865) 50 szakasz. Havonkint egy hazai írásbeli gyakorlat. K. k. mint az V. oszt. VII. 2 óra. A nyelvtani szabályok ismétlése mellett a mondattan egészen. Szavak betanulása. A mondattanra vonatkozó gyakorlatokon kivül olvastatott s elemezve forditatott (Schenkl kiadása szerint) Xenophon "A^O)V7j[iovs.ófiara Icoxpázouq. — Havonkint egy hazai írásbeli gyakorlat. YIII. 2 óra. A mondattan ismétlése mellett olvastatott s elemezve forditatott (Hochegger kiadása szerint) Homér Iliása HL könyvének nevezetesb helyei s a VI. könyv egészen. — Havonkint egy hazai Írásbeli gyakorlat d) Magyar nyelv. I. 5 óra. Előismeretek; a mondat fő- és mellékrészei. Szóragozás, névragozás, névmások, helyes irástan. Értelmes olvasás, elemzés. Minden két hétben egy iskolai és egy hazai írásbeli gyakorlat. K. k. Szvorényi József kisebb magyar nyelvtana. Pest, 1865. és Olvasmányok ugyan attól, Pest, 1855. 1. k. II. 4 óra. Az igék, azok ragozása minden alakban, a határ- köt- és indulatszók. A szóalkotás összetétel és képzés által. Olvasás, elemzés, szavalás. Kisebb mesék-, elbeszélések- és leírásoknak egy vagy két elmondás utáni írásbeli visszaadása ugy intézve, hogy minden két hétben egy iskolai és egy hazai gyakorlatra esett. K. k. Magyar nyelvtan. Irta Szvorényi József. Pest, 1861. és Olvasmányok u. a. Pest, 1855. 2. k. Hl. 4 óra. Szóegyeztetés, szóvonzat, szórend. A mondatok viszonya a beszédben. Olvasás, elemzés, szavalás. Kisebb mesék- történetek- elbeszélések- és leírásoknak elmondás utáni visszaadása ugy intézve, hogy minden 14 nap alatt egy iskolai és egy hazai földolgozásra esett. K- k. Magyar nyelvtan. Irta Szvorényi József. Pest, 1861. és Olvasmányok u. a. Pest, 1855. 3. k. IV. 4 óra. A müveit irály alapkellékei, u. m.: az értelmesség, szépség és hatályosság ; ezek forrásai; a kisebb írásművek. Olvasás, elemzés, szavalás. Levelek, nyugták, folyamodások, szerződések s a t. fogalmazása egyik héten az iskolában, másikban odahaza. K- k- Ekesszólástan. Irta Szvorényi. Pest 1862. és Olvasmányok u. a. Pest, 1855. 4. k. V. 4. óra. Szónoklat- és költészettan Szvorényi vázlata szerint. Olvasás, elemzés, szavalás. Minden két hétben egy iskolai és egy hazai írásbeli dolgozat, melynek tárgyául kisebb versezetek- s értekezéseken kivül az olvasottak célszerű utánzása szolgált. K- k. Magyar irodalmi szemelvények Szvorényi József magyar akadémiai tagtól. Pest, 1867. VI. 2. óra. A magyar irodalom története, ismertetése és fejtegetése a legrégiebb kortól 1772-ig. Szavalás. Minden három hét alatt egy föladvány hazai kidolgozásra. K- k. mint az V. oszt. VH. 2. óra. A magyar irodalom története, ismertetése, fejtegetése Bessenyei fölléptétől Vörösmartyig. Szavalás. Minden három hétben egy föladvány hazai kidolgozásra. K- k. mint az V. oszt. Vm. 2. óra. A magyar irodalom története, ismertetése, fejtegetése 1830 óta napjainkig. Szavalás. Minden három hét alatt egy értekezés kidolgozása. K- k. mint az V. oszt. e) Német nyelv. I. 2. óra. Hang- és irástan ; a szótagok mennyisége; hangsúly; általános és különös helyesírási szabályok ; határozott és határozatlan névelő; a főnevek nyelvtani neme s számbeli alakjai, erős és gyenge hajlítása. Minden két hétben egy hazai gyakorlat. K. k- Német nyelvtan irta Riedl Szende. Pest, 1862. H. 2. óra. Az előzmények ismétlése után a névmások; a melléknevek képzése, fokoztatása , s erős, gyenge vagy vegyes hajlítása; a határozott és határozatlan számnevek. Gyakorlatok az olvasásban s minden 14 nap alatt egyszer az írásban. K. k. mint az I. oszt.