Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1856

14 a bakonybéli könyvtárral magyar irod. kincseit tekintve, semminemű rendi könyvtáraink, a Sz.-Mártonit sem véve ki, nem vetélkedhetett, Az ifjúságnak kitűnő barátja, gyönyörrel tudá nézni a jobbreményüek fejledezö tehetségeit, s örült, ha némi befolyással lehetett szivük és jellemük kifejlesztésére. Ezen okból, amint Bakonybéli apáttá lett, első gondja volt maga köré gyűjteni a rend növendékeinek egy részét. S az ö kérelmére a nálunk dívott liarmadévü bölcsé szi osztályúakat szellemi vezényletének mégis nyeré. Ezen osztályban képeztettek a növendékek jövő tanári pályájukra. Tantárgyak voltak: Poedagogica, Didactica, és Methodica. A humaniórák ismétlése, Aesthetica, Philologia, és Diplomatica. E tantárgyakból az év végével a kerül, iskolai felügyelő előtt nyilvános szigorlatot kelle a növendékeknek kiállani, s a próbátkiállottak tanítási képességi oklevelet nyeitek. Ezen osztály székhelye 1819 — 1826-ig Bakonybélben volt, majd 1827—1832-ig Pannonhegyén, mikor is mint említők Guzmics kívántára ismét Bakonybélbe tétetett át, s ott volt 1848-ig, mely évben ismét Pannonhegyére vándorolt át s jelenleg is a kor igényeihez átalakítva ott díszlik. Guzmics őrszemei alatt serdülő szebb keblű növendékeinek egyike*) a visszaemlékezés meleg szavaival hála és tiszteletteljesen emlegeti az egyként kedves elöljárót és ünnepelt hazafit. „Egy évet töltöttem" így ír ö Guzmicsról „kedves körében, egy évig élveztem szép lelkének hatalmát, szeretetének ápoló sugárit, s nincs idő, sem körülmény, mely Guzmics emlékét kiszoríthatná elmémből vagy csak gyengíthetné is." Eber figyelemmel kisérte növendékeinek lépteit, hajlamait, tehetségeit, nem is mulasztotta el a kedvező alkalmat, mely növendékeinek irányában a tehetségek kifejtésére vagy a hajlamok szabályozására kinálkozék. Az év kezdetén rövid de atyai szavakkal adá odaérkezett növendékeinek tudtára a teendőket, lelkesen ajánlá a szív és észképző eszközöket, melyekkel az apátsági könyvtárdúsan elvalalátva, s melyeket önmiivelődésökre felhasználni tőlük függe. E célra minden növendéket több nembeli klasszikusokkal, leginkább latinokkal, ellátott, egyúttal eléjük szabta a hasznos olvasásnak kellékeit, melyek minden ifjúnak az olvasásban zsinór mértékül szolgálhatnak: „A latin klasszicitással megismerkednetek éltetek föladata kivánja és a törvény. A honi literaturát mívelt magyar nem ignorálhatja — kezeteknél a válogatott könyvtár, tanártok kezetekhez adandja a müvet, melyhez kedvetek van és kezetekbe való. Sohase olvassatok gépiesen, sem az érzékiesség mámorában; az ítélet fo szerepet viseljen olvasástok közt. Lessétek meg a szerzőt gondolatinak menetében, híven kijegyezvén az érdekesebb helyeket, melyeknek pályátokon sokszoros hasznát veenditek." Mindegyikükkel terniókat készítetett, így nevezte a jegyzetek könyvét, melyet a hó végével előkért, a midőn számot is vett a növendéktől az általa érdekesnek itélt és följegyzett mondatokról. Nem egy bencés rakta meg előszer Guzmics alatt magyar míveltségének alapját. A görög nyelv a régi tanrendszerben nem kötelezett tantárgy a Benedeki növendékek úgynevezett philosophiai cursusaiban rendesen tárgyaltatott, minél több oldalú ismeretekkel akarván a rend az ő növendékeit jövő tanári pályájukra fölfegyverezni. Hogy tehát az első két évi bölcsészeti tan*) Kruesz Cliryzosztom jelenleg Pannonliegyén a természetiek tanára.