Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

10 vettek; most VII. Káról, Seckendorf bajor tábornagyhoz csupa kényszerűségből parancsot meneszte, hogy Maria Therezia seregei ellen ténylegesen többé mit sem merészeljen. E volt az oka, hogy II. Fridiik, kinek szemeiben szálka vala az austria fegyverek hadiszerencséje, hódítmányai biztosítására a második sziléziai háborút megkezdette. Mintegy 80 ezernyi sereggel rontott Csehországba, s már sept. 17-kén 1744-ben Prágát meghódította, kisebb csapatosztályokkal egész Csehországot elárasztván, a cseheket VII. Károlnak másod izben is hódolni kényszeríté. A leverttség- az egész birodalomban átlános lőn, csak Maria Therezia nem csüggedett, rendíthetlen lelke tuda a közzavarban is eszélyes tanácsot teremteni, általános felkelésre hiván fel a hű magyarokat. Ez egy pillanat műve volt az egész országban a mindenki által szeretett fejedelemnő parancsára. A felkelt magyarokat austriaiak-, és szászokkal egyítvén, a mondott tartomány visszafoglalására azonnal mégis indította. Ily tekintélyparancsoló sereg kiállításáról, s ily rögtön Fridrik nemis álmodott, általa egyik állomásából (Stellung) a másikba űzetett vissza, minek következtében Prágát nemsokára nagy veszteséggel vala kénytelen odahagyni, Káról meg Bajorországba húzódott vissza. Mivel pedig Káról nemsokára meghalt, fia Miksa József, beérvén Bajorországgal a Lech melletti fusseni 1745-diki békében az austria örökség igényletéről ünnepélyesen lemondott. Még ezen évben ment végbe a varsói frigykötés, mely szerint Austiia, Brittannia, Holland, és Szászország a pragmatica sanctio fegyveres ótalmára eltökélék magukat, maj. 22-kén pedig 1746-ban Lengyel- és Oroszországgal is valódi szövetség kötetett. Ámbár Miksa József megszűnt Fridiiknek szövetségese lenni, daczára ennek az utóbbi mégis ádázkodott Austria ellen, s 1745-ben folytatván a háborút, az austiiaiakat egymás után három izben is megverte, mely esemény annál sajgóbban érinté Maria Therezia szivét, mivelhogy más részről meg a spanyolok jutottak Lombardiának birtokába; az ürömserleg tartalmát még keserűbbé tette az, hogy a franczia De-Saxe tábornagy, miután Fontenoy mellett diadalt aratott, Németalföldön foglalásokat tőn. Maria Therezia ily körülményekben seregeinek meggyengülését és népének javát tartván szem előtt, Fridiikkel Drezdában 1745 végén békét kötött, minek következtében Szilézia Fridrik birtokában marada, de ő is elismerte Ferencznek császári méltóságát. A drezdai béke után csak Franczia- és Spanyolország állottak még a csatatéren, amaz Németalföldön, ez pedig Spanyol