Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

6 Schuknecht utódja Veisz Péter vala. — Örök emlékezetű Mária Terézia nagy királynénk a várat az esztergomi érsek birtokául adományozá; minek folytán , mint Bél Mátyás is megjegyzé *) , Barkóczy Ferencz hg. priinás a már akkor tervezett basilika, s egyéb szent czélu építkezések minél tágabb tereül a vár bástyáinak széthányását s a terület kiegyenlítését eszközlőbe vette **). Eltekintve e kevés vigasztalót, inkább több szomorítót méhében termő, gyászos koreseményektől, mik Esztergom haladni törekvő ereit szüntelen lankasztva, sötét ege fölött újabb időkig el viharzottak: bocsátkozzunk, a mennyire a jelen értekezletünkre kiszabott tér megengedi, némi részletekbe, s lássuk felosztását, területi nagyságát, lakosságát, s mik vannak, nevezetességeit- — Esztergom átalán véve fekszik a Duna jobb partján Párkánynyal szemben, Budától hat, Komáromtól öt, a buda-bécsi országúttól 3,

4, a pest-bécsi vasúttól */4 mérföldnyire, Ferro szigetétől 36° 25', hoszuság s 47° 47 1/2

/ északi szélesség alatt. Ali Esztergom négy, u. m. királyi, érseki (vizij, Szent Tamás, és Szent Györgymező városokból. — Az első mikor nyeré tulajdonkép szabad királyi városi jogait, miután kiváltságlevelei hihetőleg elégtek (1818-ki aprilhóban iszonyú tüz ütvén ki, épületeinek csaknem '/4 részét elvesztette ***), bizonyosan nem tudhatni. Annyit azonban hitelesen állíthatunk, hogy a szabad királyi városok sorába bekebelezetten az 1514. 3. t. czikben olyaá^uk, s mint ilyen a királyi személynök birói hatósága alá tartozott, s tisztújító székeit minden másod évben ,Octavo calendas Maji' tartotta. — íme szabad kir. város fekszik ugyanazon térségen, melyen hajdanta virágzott, csakhogy, a lakosság régi nagy száma megfogyván, szűkebbre szorítva. A félkörben délkeletre elterülő hegységek egészséges levegőt nyújtanak a lakosoknak, kik közt nem kevesen a 80—90 évet is túlhaladják. — A mult század vége táján még két kapuja volt, egyik budai, a másik Lőrincz nevet viselt. Bástyáiból már mitsem látunk. — A tágas piaczról szabályszerúleg emelkedik a városház, melynek jobb szárnya a főgvmnasiumot képezi, (melynek keletkezete, koronkinti viszontagságai, s legújabban 8 osztályúvá történt átalakulásáról l85

2/J ban kelt Programmunk bőven értekezik), balszárnya a csinos külsejével meglepő, ujonan épült s csak tavaly fölavatott elemi tanoda növendékeinek szolgál muzsai hajlokul. Az 1778-ban épült városház homlokzatán a városnak vörösmárványból kifaragott czímere díszeleg. A főgymnasiomul szolgáló jobbszárny tornya alatt nagyobb vörös márványlapon ez áll ,,D. 0. M. HaeC. PaLestra. AVgVstae. Thereslae. Regls. ApostoLlCI. MVnIfICa. LIberaLItate. In. CVrla. Reglae. HVIVs. Civitatis. Strlgonlensls. EXVrreXIt". Az elemi ékes tanodát képező balszárnyon pedig e rövid homlokiratot olvassuk: „GYERMEKEIK NEVELÉSÉRE. ESZTERGOM 1853.

u — A városház tőszomszédságában a tág négyszóVudvaru megyeház, ennek erkélyes, s „CURIA. INCLITI. COiMlTATUS. STRIGONIENSIS" föliratú homlokzatával (a kis Dunára néző homlokfal e feliratot tartalmazza : „Francisco I. Aug. rio. Pacificatore. Regnante. Princ. Primate. Alexandro. De. Rudna Sup. Comite. Publicae. Rei. Administrandae. SS. Et 00. Huius- Provinciáé. Posuerunt. MDCCCXXVI,") a Szent Benedek rendbeli főgymnasiumi tanári karnak 1852-ben megtágított székháza emelkedik, innen alább a plébánialakkal *) Comp. Hung. **) Lásd bővebben Palugyai i. k. ***) „Közhasznú Ismeretek tára 1836". 4. k. 390. 1.