Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1854

7 utóbbi uton működik. Mert képeinek, alakzatainak alkatrészei, legyenek ezek bár mily különczszerüen egybeférczelve, mindig létező tárgyak, miket érzékeinkkel már egyszer felfogtunk. A legeredetibb s legbájlóbb képzelet-alakok, mik a költői hevület pillanataiban egy Shakespear, egy Milton, Klopstock agyában fűződtek, a létező mindenség köréből merített tárgyakon, érzéki észrevevéseken alapszanak. Miként működik e tehetség? — Az eszmelánczolat. részletesen a hasonlat és ellentét szerinti eszinefüzés törvényei szerint, s tevékenysége abban áll, hogy a szerzett képzeteket nagyítja, kisebbíti, különfélekép összerakja, a fogalmakat. érzeteket és vágyakat érzéki képekben teszi szemlélhetökké, valamint az érzéki tárgyakat szellemi fénybe helyezi, vagy is eszményesiti. llyféle képzelmi szülemény ama szörnykép. melyet a mythologia Sphinx név alatt ismer: melynek testi felső része női alakhoz hasonlíta, alsó része ebéhez, szárnyakkal, oroszlánkörmekkel és sárkányfarokkal ellátva, — e kép a részek sajátságos összerakása által létesült. így tevék az idő fogalmát a régiek szemlélhetövé egy aggastyán képében, szárnyakkal vállain, s kaszával kezében, mellette homok órával. így személyesiték az indulatok és szenvedelmek nagy seregét. A remény indulatát p. egy női alak jelképezé, horgonyra támaszkodottan, kezében tartott vagy homloka körül kanyarított zöld ággal s égre függesztett tekintettel. A képzelem ily eljárása nyomán születnek a regék, beszélyek, mesék, s a költészet minden nemei. Ezek nyomán bizton állithatjuk. miszerint a képzelmet tevékenységbe részint szemléleteink, részint fogalmaink hozzák. így, ha a gyermeke halálán siránkozó anyának arczain könyüket látok alágördülni, munkás képzeletemben a könyek a virágon rezgő harmatgyöngy képzetét ébresztendik föl — vagy ha a fejem fölött elszálló fellegcsoportozatokat szemlélem, a veszteg soha nem ülő képzelem azonnal űzi velők játékát, azoknak különféle alakokat tulajdonítván. Fogalmak pedig akkor hozzák tevékenységbe a képzelmet ; ha valamely irányszabályra életből merített példát hozok fel, vagy valamely fogalmat megtestesítek. így ha én a jogosság és méltányosság közti különséget valakinek megfoghatóvá akarván tenni, a következő esetet költöm: Egy valaki tartoznék nekem holnap reggelre adósságát lefizetni, de háza tűzvész által még ma elhamvad ; a jogosság szempontjából követelhetem tőle az összeget, de hátra tart ebben a méltányosság — e példa a képzelem szüleménye leend. Yagyha a föstész valamely történelmi személyt, kit arczvonalmaira nézve nem ismer csupán jellemrajza, s személyességére vonatkozó adatok nyomán vásznára testesít. A képzelem sokszor akaratunk szerint, többször nélküle, sőt ellene is működik. Akaratunk szerint működik e tehetség midőn p. a költő vagy szónok fölvett tárgyához illöleg tetszése szerint választja szomorú vagy víg képeit, komoly vagy tréfás helyzeteit és viszonyait s azokat egy beszéd, vagy vala-