Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Csanád avignoni követsége
232 Esztergom vármegye őstörténete. 247 Még egy korrajzi adat. XXn. .János pápa leveléből, melyet Liebhard (úgy tetszik, pozsonyi kanonok) fiának, a pozsonyi illetőségű Ragatzi Jánosnak, esztergommegyebeli áldozó papnak írt, kiveszszük a következőket : Zágrábi Mátyás predikátor-rendi szerzetes ezt a Ragatzi Jánost, kinek atyja pap, anyja pedig hajadon vala, a törvénytelen születés akadálya alól, — állítván, liogy erre pápai fölhatalmazása van föloldotta, hogy ekképen pappá szenteltetvén, egyházi javadalmat nyerhessen. Nevezett Mátyás egyébiránt ezt megtette többekkel. Kisült azonban, hogy Mátyás csaló, mert nem volt pápai fölhatalmazása. A pápa tehát, hogy az együgyüsége miatt rászedett ember papi állása szégyenére koldulni ne legyen kénytelen, utólag megadta neki a diszpenzácziót. 1) Már 1317-ben I. Károly királyt is kérte a pápa, hogy a magyar egyházat és egyházi személyeket, melyet és kiket sokszorosan megtámadnak és elnyomnak, szabadságaikban és jogaikban, nem különben javaikban és birtokaikban megoltalmazza. 2) — Magok az ország főpapjai is ezen elnyomatások ellen szükségesnek tartották, Kalocsán gyűlést tartván, hogy szövetkezzenek. Együttesen megesküdtek a sz. evangéliumra, hogy egymást el nem hagyják, hanem az egyházi javak, tized és egyéb jövedelmeik fosztogatói és elfoglalói ellen minden erejökkel és hatalmokkal védekeznek. 3) Ezt az ellenséges állást a főpapok főleg Csák Máté ellen foglalták el ; a királynak annyiban szólt határozatuk, a mennyiben nem tartotta tanácsosnak félelmes ellenfelét saját odújában, a Mátyus-földön megtámadni. A király azonban iparkodott az elégületlenséget elsimítani. 4) Ez időbe (1320 júniusba) esik Telegdi Csanád, akkor még váradi prépost, titkos kanczellár és a királyi kápolna ispánja követsége Avignonba. E követségének főczélja volt, hogy kieszközölje a fölmentést a negyedfokú rokonság akadálya alól, mely I. Károly király és Erzsébet, az Ulászló lengyel király leánya között fönnállott és a kötendő házasságnak útját állotta. 5) Kieszközölte továbbá Telegdi Csanád a pápa megerősítését András választott erdélyi püspök részére, kit az erdélyi káptalan hatalmas atyja (úgy tetszik, a Balog nembeli Dénes bán) iránti tekintetből püspökének megválasztott, jóllehet se kellő tudománya, se kellő kora, se kellő egyházi rendjei nem voltak. Jelentette Károly király a pápának, hogy a félliit ü szerbeket megverte, Maczedóniát elfoglalta, hatalmát a tengerig kiterjeszteni szándékozik, ha őt hathatósan istápolják. Minthogy pedig e hadjáratában számtalan emberölést, gyújtogatást és fosztogatást követett el és mások útján is elkövettetett, bűneitől teljes föloldozást kért és nyert. 6) Mintha e szertelen kegyetlenkedést annyira megszokta volna Károly király, hogy azt még az egyház szolgái ellen is gyakorolta. Erre szolgálunk néhány példával, melyek ellen Csanádnak kellett az orvoslást megtalálnia. Miklós győri püspök arról panaszkodott a pápának, hogy Károly király régebben már méltatlanul 7) fölháborodván ellene, embereivel javait és jövedelmeit lefoglaltatta és neki nagy kárt okozott, majd azonban megengesztelődvén, javait visszaadatta és úgy látszott, mintha kárát is megtéríteni szándékoznék; hanem azután még inkább megneheztelvén reá, újra lefoglaltatta birtokait és kegyetlenebbül dúlt ellene. A pápa megbízta tehát Csanád érseket, intse meg a királyt, hogy adja vissza, a mi az egyházé és püspöké, üsse helyre az okozott kárt és fogadja vissza kegyelmébe Miklós püspököt. 8) — Miklós meg is maradt Csanád avignoni követsége. *) Theiner, Hung. I., 530. ded. 1330 október 2. 2) Theiner, Hung. I., 457. 3) Knauz, Monum. Eccl. Strig. II., 744. 4) Pór Antal, Trencsényi Csák Máté czímű könyvének 130. és köv. lapjai. 5) Ez a föloldás a király számára — úgy tetszik — nem eléggé gyorsan érkezett, mert kérelmét ismételte, melyet a pápa 1320 augusztus 2-án újra meghallgatott. 6) Theiner, Hung. I., 467—471. old. 1320 jul. 1—2. — Telegdi Csanád a maga, rokonai vés barátai részére — a király nevében is — különféle kegyelmekért folyamodott és kapott : búcsúkat váradi. általa fölállított oltárai és társas káptalana számára : rokonai : Csóka ispán Mihály fia, nemkülönben (vásári) Miklós ispán erdélyi alvajda hasonnevű fia részére váradi javadalmas kanoniákat ; András fia Lászlónak erdélyi kanoriát és Mátyás fia Mártonnak a valkai főesperességet. (Jóllehat mindeme kérések teljesítését a pápa elrendelte. Vásári Miklós csak később jutott váradi kanoniához. 1. Theiner, Hung. I., 594.) • . t*, 7) Ez a Miklós — úgy látszik—valamely Kőszíni (Güszingi) úrnak volt természetes fia ; minthogy pedig a lvöszíniek nem egyszer föllázadtak Károly király ellen, nem lehetetlen, hogy Miklós püspököt is belezavarták ügveikbe. 8) Theiner, Hung. I., 604. Magyarország Vármegyéi és Városai: Esztergom vármegye. 13
