Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Rudnay örökös főispán beiktatása

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 396 iudnay örökös főispán beiktatása. idő alatt gróf Batthyány Vincze főispáni helytartó kormányozta a vármegyét, a kinek egyedüli dolga az adókivetés ellenőrzése volt. Az alispáni székben Csíkvatsártsi Miklósffy Imre ült már 1801 óta, mellette Szabadhegyi Pál működött, mint helyettes alispán. Miklósffy, a ki egymásután hat országgyűlésen képviselte a vármegyét, a kormánynak és a főispáni helytartónak teljes bizalmát bírta, az uralkodó császár királyi tanácsosi czímmel tüntette ki ; huszonnyolcz éven át szinte korlátlanul igazgatja a vármegyét, országos tekintélyre azonban nem bírt emelkedni, az országgyűlésen sem játszott soha számbavehető szerepet. 1819-ben azonban ez állapotoknak vége szakad. A király Rudnay Sándor erdélyi püspököt nevezte ki herczegprímássá, a ki csakhamar elfoglalta érseki székét s kezébe vette a vármegye kormányát. Rudnay főispán beiktatása az örökös főispáni méltóságba 1820. május 16—17-én ment végbe, mely különösen a környékbeli, sőt a távolabbi törvényhatóságok részvétele következtében országos jellegű ünnepséggé lett, de a város is új korszakként, a jövő fejlődés hajnalaként üdvözölhette. A vármegye nagyarányú előkészületeket tett az örökös főispán fogadtatására. Már május 15-én együtt voltak Esztergomban a vármegyék, a kir. városok és más testületek követei. Rudnay herczegprímás és örökös főispán Komárom felől érkezett a vármegye határához, a hol (Siittőn) gróf Nádasdy Ferencz vezetése alatt küldöttség fogadta ; az érsek-főispán innen tovább folytatta útját Nyergesújfaluba, bevárandó a beiktatására kiküldött királybiztost, herczeg Koháry Ferenczet, a kit a vármegye nevében Koválik János felszentelt püspök üdvözölt. Miután az érsek és a királyi biztos Nyergesújfaluban megebédeltek, a küldöttségek, valamint a vármegyei és érseki huszárok kíséretében tovább folytatták út jókat Esztergom felé, melynek határában Juhász városi tanácsos 40 lovas élén fogadta az érkezőket. A budai kapunál, a Szent Vendel oszlopánál díszes sátor volt felállítva ; itt Makay Antal beszterczebányai püspök tartott beszédet, körülötte a vajkai és a verebélyi érseki székek egyháznemesei állottak sorfalat gróf Amadé Ferencz vezetése alatt. Az üdvözlések után megindult a menet a városba. Elől a somorjai plébános vitte lóháton a keresztet, majd a prímás díszhintaja következett, mely után hat esztergomvármegyei nemes lovagolt. Az érseki, vagyis a Víziváros kapujánál a városi tanács fogadta az érkezőket, honnan a prímás a czéhek, a polgárőrség és a gimnázium ifjúságának sorfala között a főtemplomba ment, melynek kapujánál a csanádi. veszprémi, székesfehérvári, győri, szepesi, szatmári és rozsnyói, továbbá tizenöt káptalan követei fogadták az egyházmegyei papsággal. A hálaadóistentisztelet után az érsek-főispán a székházába vonult, hol a küldöttségeket fogadta. Másnap, május 16-án reggel az ideiglenes székesegyházul szolgáló vízivárosi főtemplomban istenitisztelet volt, mely alatt felolvasták a kinevezési okmányokat, s utána a prímás beszédet intézett az egybegyűltekhez. Az isteni tisztelet befejeztével a templomban lévők, a polgárság üdvlövései közepett a vármegyeházhoz mentek, hol a vármegyei urak és az országos előkelőségek már egybegyülekeztek. Tán sohasem láttak a vármegyeház falai maguk között ennyi országos nevű férfiút, mint ez alkalommal. Az egykorú tudósítások szerint megjelentek : báró Ürményi József országbíró, Almássy Pál főlovászmester, gróf Mailáth József kamaraelnök, gróf Cziráky Antal, báró Eötvös Ignácz koronaőr, gróf Esterházy József zempléni főispán, gróf Amadé Antal zalai főispáni helytartó, gróf Batthyány Vincze Esztergom vármegye főispáni helytartója, gróf Nádasdy Lipót Komárom vármegye főispánja, gróf Rhédey Lajos bihari helytartó, gróf Sándor Vincze, gróf Amadé Ferencz, báró Perényi János, gróf Berényi Gábor, báró Podmaniczky József ; ezenkívül 20 vármegye volt képviselve. A beiktató gyűlést herczeg Koháry Ferencz királyi biztos nyitotta meg, majd Rudnay megtartotta székfoglalóját, mire Miklósffy Imre alispán átnyújtotta a vármegye pecsétjét az örökös főispánnak, melyet ő bizalma jeléül visszaadott az alispánnak és tudtára adta a vármegye közönségének, hogy az eddigi helytartót, gróf Batthyány Vinczét állásában megerősítette. Ezután Bélik József apátkanonok beszélt a vármegye közönsége nevében, majd gróf Batthyány Vincze berekesztette a közgyűlést. A megjelentek ekkor előbb a templomba mentek, innen pedig az érseki székház kertjébe, a hol 280 vendég számára volt terítve egy hatalmas fasátor alatt, míg a nagyszámban egybegyűlt papság, érseki nemesség és a küldöttségek számára több teremben állítottak fel asztalokat. (Magyar Kurir. 1820. 41—43.) Este fényes kivilágítás volt.