Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Esztergom eleste

232 Esztergom vármegye őstörténete. 335 Joakim másnap megtekintette a város nevezetességeit és a székesegyházat s csak ezután fogott a hadmíveletek intézéséhez. Aug. 18-án megérkeztek Serédy Gáspár és György, valamint Balassa Zsigmond is a dunántúli hadakkal, melyek útközben a falvakat mind kifosz­tották. Aug. 20-án megérkezett a fősereg is Komárom felől, melynek hat hétre volt szüksége, míg Bécsből a prímási székhelyig el tudott vergődni. Végre szept. 5-én Joakim fővezér felszedte táborát és megkezdte az előnyomulást Buda felé. (Századok 1880. évf. — Hadtört. Közlemények 1893. évf. 276. 1. — Millenn. Tört. V. 232. Thallóczy Lajos : Csömöri Zay Ferencz 35. 1.) E hatalmas sereg, mely már Esztergomnál züllésnek indult, egy havi tábo­rozás után, megtizedelve került vissza Esztergomba. Sokan elhullottak, de még többen estek a táborban fellépő ragály áldozatául. Ferdinánd a csúfos kudarcz első hatása alatt, végzetes lépésre határozta el magát. Meg akarván félemlí­teni a magyarokat, Lascan, Esztergom áruló parancsnokának tanácsára, Perényi Pétert, az ország egyik leggazdagabb s legbefolyásosabb emberét a sereg vissza­térése után Esztergomban elfogatta. Az elfogatás hírére a magyar urak, sőt még a közhuszárok is, sietve elhagyták az esztergomi tábort ; többé senki sem érezte magát biztonságban a császári vezérek környezetében, s csak nőtt az ellen­szenv Ferdinánd uralma ellen. Buda elfoglalása után a törökök, a hódoltsági terület kikerekítése végett, Esztergomot és Székesfehérvárt igyekeztek kézrekeríteni. Fráter György, Izabella királyné kincstartója és Erdély kormányzója, mind e tervekről már jó eleve érte- . sült s még 1543 május havában figyelmeztette Ferdinándot a várható támadásra. A mint Esztergomban híre járt, hogy a török sereg Budára érkezett, a város lakossága szétfutott ; maga Várdai Pál érsek is a főkáptalannal, a levél­tárral és az egyházi kincsekkel Pozsonyba költözött, Esztergom városát pedig, mivel azt megvédelmezni úgy sem lehetett volna, felgyújtották és szétrombolták. A vár parancsnoka ekkor a spanyol származású Musica Márton volt. a kit közönségesen Lascan néven ismertek s a ki mellé Ferdinánd király még az ostrom megkezdése előtt a szintén spanyol eredetű Salamanca Ferenczet küldte ki. Lascan mellett némi spanyol őrség, továbbá két szakasz olasz, a kik Medici és Vitellius Sándor csapataiból maradtak vissza, ezenkívül két zászlóalj gyalogos, az ostrom harmadik napján érkezett a várba, így az egész várőrség létszáma ezerhatszáz emberből állott. Szulejmán Budára érkezvén, július második felében elrendelte az előnyo­mulást Esztergom felé. Seregének felerészét Ahmet ruméliai beglerbég és Muham­med budai bég vezérlete alatt előre küldte, a kik július 24-én érkeztek Esztergom alá, míg a szultán, a ki a következő nap indult el összes hadseregével és az ágyuk­kal, július 26-án látta viszont a prímások székhelyét. Míg a török ostromló sereg e'helyezkedett, Horvát Bertalan, az érsek csapatainak parancsnoka, 200 ökröt hajtott be a várba, ugyancsak ő ajánlotta fel az érsek nevében azt a 200 akó bort, mely a várban volt elhelyezve. Júl. 28-án hajókon érkezett két zászlóalj német gyalogos Fortaler, Tristán és Münch Ferencz parancsnoksága alatt ; ezeknek sikerült a várba bejutniok. Midőn azonban a törökök látták, hogy a várbeliek a Dunán élelmi szereket, lőport és más hadieszközöket kapnak, melyek akadály nélkül jutnak be a várba, a Duna mindkét partját őrizet alá vették, s így már július 30-án sikerült a martalóczoknak két hajót elfogniok, a melyen hadiszerek érkeztek Bécsből. Szulejmán, mielőtt megkezdte volna a rendszeres ostromot, három követet küldött a várba, megadásra szólítván fel a várbelieket, de Lascan és társainak válasza elutasító volt. Ezalatt a törökök a várat körülvevő magaslatokon he­lyezkedtek el, mire július 31-én megkezdődött a vár falainak lövöldözése, mit azonban a várbeliek erélyesen viszonoztak. Július 31-ikétől aug. 2-ig a törökök mindegyre több ágyút vontak a vár köré, melyek szünet nélkül működtek. Ekkor már az alsóváros erődítvényei romban hevertek, úgyszintén a külső bástyák is, úgy hogy a védőknek el kel­lett azokat liagyniok s belső erődít vényeket kellett készíteniök. Az őrség soraiban ekkor már csüggedés vett erőt ; egy turini származású ifjú és egy öreg tüzér kiszöktek a várból és részletes felvilágosítással szolgáltak a törököknek a várbeliek helyzetéről ; kétségkívül ez a kiszökött tüzér taná­csolta a törököknek a víztorony elfoglalását. Esztergom eleste.

Next

/
Oldalképek
Tartalom