Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Esztergom eleste

232 Esztergom vármegye őstörténete. 335 Joakim másnap megtekintette a város nevezetességeit és a székesegyházat s csak ezután fogott a hadmíveletek intézéséhez. Aug. 18-án megérkeztek Serédy Gáspár és György, valamint Balassa Zsigmond is a dunántúli hadakkal, melyek útközben a falvakat mind kifosztották. Aug. 20-án megérkezett a fősereg is Komárom felől, melynek hat hétre volt szüksége, míg Bécsből a prímási székhelyig el tudott vergődni. Végre szept. 5-én Joakim fővezér felszedte táborát és megkezdte az előnyomulást Buda felé. (Századok 1880. évf. — Hadtört. Közlemények 1893. évf. 276. 1. — Millenn. Tört. V. 232. Thallóczy Lajos : Csömöri Zay Ferencz 35. 1.) E hatalmas sereg, mely már Esztergomnál züllésnek indult, egy havi táborozás után, megtizedelve került vissza Esztergomba. Sokan elhullottak, de még többen estek a táborban fellépő ragály áldozatául. Ferdinánd a csúfos kudarcz első hatása alatt, végzetes lépésre határozta el magát. Meg akarván félemlíteni a magyarokat, Lascan, Esztergom áruló parancsnokának tanácsára, Perényi Pétert, az ország egyik leggazdagabb s legbefolyásosabb emberét a sereg visszatérése után Esztergomban elfogatta. Az elfogatás hírére a magyar urak, sőt még a közhuszárok is, sietve elhagyták az esztergomi tábort ; többé senki sem érezte magát biztonságban a császári vezérek környezetében, s csak nőtt az ellenszenv Ferdinánd uralma ellen. Buda elfoglalása után a törökök, a hódoltsági terület kikerekítése végett, Esztergomot és Székesfehérvárt igyekeztek kézrekeríteni. Fráter György, Izabella királyné kincstartója és Erdély kormányzója, mind e tervekről már jó eleve érte- . sült s még 1543 május havában figyelmeztette Ferdinándot a várható támadásra. A mint Esztergomban híre járt, hogy a török sereg Budára érkezett, a város lakossága szétfutott ; maga Várdai Pál érsek is a főkáptalannal, a levéltárral és az egyházi kincsekkel Pozsonyba költözött, Esztergom városát pedig, mivel azt megvédelmezni úgy sem lehetett volna, felgyújtották és szétrombolták. A vár parancsnoka ekkor a spanyol származású Musica Márton volt. a kit közönségesen Lascan néven ismertek s a ki mellé Ferdinánd király még az ostrom megkezdése előtt a szintén spanyol eredetű Salamanca Ferenczet küldte ki. Lascan mellett némi spanyol őrség, továbbá két szakasz olasz, a kik Medici és Vitellius Sándor csapataiból maradtak vissza, ezenkívül két zászlóalj gyalogos, az ostrom harmadik napján érkezett a várba, így az egész várőrség létszáma ezerhatszáz emberből állott. Szulejmán Budára érkezvén, július második felében elrendelte az előnyomulást Esztergom felé. Seregének felerészét Ahmet ruméliai beglerbég és Muhammed budai bég vezérlete alatt előre küldte, a kik július 24-én érkeztek Esztergom alá, míg a szultán, a ki a következő nap indult el összes hadseregével és az ágyukkal, július 26-án látta viszont a prímások székhelyét. Míg a török ostromló sereg e'helyezkedett, Horvát Bertalan, az érsek csapatainak parancsnoka, 200 ökröt hajtott be a várba, ugyancsak ő ajánlotta fel az érsek nevében azt a 200 akó bort, mely a várban volt elhelyezve. Júl. 28-án hajókon érkezett két zászlóalj német gyalogos Fortaler, Tristán és Münch Ferencz parancsnoksága alatt ; ezeknek sikerült a várba bejutniok. Midőn azonban a törökök látták, hogy a várbeliek a Dunán élelmi szereket, lőport és más hadieszközöket kapnak, melyek akadály nélkül jutnak be a várba, a Duna mindkét partját őrizet alá vették, s így már július 30-án sikerült a martalóczoknak két hajót elfogniok, a melyen hadiszerek érkeztek Bécsből. Szulejmán, mielőtt megkezdte volna a rendszeres ostromot, három követet küldött a várba, megadásra szólítván fel a várbelieket, de Lascan és társainak válasza elutasító volt. Ezalatt a törökök a várat körülvevő magaslatokon helyezkedtek el, mire július 31-én megkezdődött a vár falainak lövöldözése, mit azonban a várbeliek erélyesen viszonoztak. Július 31-ikétől aug. 2-ig a törökök mindegyre több ágyút vontak a vár köré, melyek szünet nélkül működtek. Ekkor már az alsóváros erődítvényei romban hevertek, úgyszintén a külső bástyák is, úgy hogy a védőknek el kellett azokat liagyniok s belső erődít vényeket kellett készíteniök. Az őrség soraiban ekkor már csüggedés vett erőt ; egy turini származású ifjú és egy öreg tüzér kiszöktek a várból és részletes felvilágosítással szolgáltak a törököknek a várbeliek helyzetéről ; kétségkívül ez a kiszökött tüzér tanácsolta a törököknek a víztorony elfoglalását. Esztergom eleste.