Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Ulászló

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 318 Ulászló. A honvédelem szervezése czéljából az 1432—33. években Budán egybe­gyűlt főurak javaslatot dolgoztak ki, hogy a huszita és a török támadások ellenében elégséges véderő kiállítását biztosítsák. E tervezet szerint az esztergomi érsek 1000 lovast, vagyis két zászlóaljat állít ki a husziták ellen, Esztergom és Komárom vármegyék pedig, ugyancsak Felső-Magyarország védelmére, együttesen 200 lovas kiállítására lettek kötelezve. (Hadtört. Közlemények 1892. 592. 1.) De Palóczi prímás nemcsak fegyverrel szállott síkra a husziták ellen, ha­nem hathatós főpásztori működésével sikerült a huszita-tanok meghonosodását megakadályozni. E tekintetben főleg a Ferencz-rendűek munkásságát vette igénybe, a kiknek térítői működéséről magasztalólag emlékezett meg. Még Zsigmond király uralkodása alatt Palóczi Zsigmond vitába keveredett a veszprémi püspökkel, a magyar királyné koronázásának joga miatt. Zsigmond már 1426-ban megerősítette a veszprémi püspök e jogát, sőt Palóczi prímás 1437-ben egyezséget kötött a veszprémi püspökkel, melynél fogva elismerte, hogy a magyar királynék koronázási joga az utóbbit illeti, mégis Zsigmond király halála után Palóczi György magának követelte ezt a jogot. (Török János i. m. 87—92. Millenn. Tört. III. 611.) Végül mégis megegyezett e kérdésben Rozgonyi Simon veszprémi püspökkel, így azután 1438 jan. 1-én Albert királyt a prímás, Erzsébet királynét pedig a veszprémi püspök koronázta meg. E koronázás alkalmával nyerte az esztergomi érsek Drégely várát ; egy­úttal az esztergomi egyház összes jogait és kiváltságait megerősítette a király. Palóczi György prímás a koronázás után elkísérte a királyt Prágába, hogy ott cseh királylyá koronázza, majd onnan Budára jött, a hol országgyűlés tartatott. Az országgyűlés után Albert király — az év nyarán — az Al-Duna vidé­kére vezetett hadat a török ellen, mely hadjáratból azonban már betegen érkezett vissza Budára. Baja súlyosodván, Bécsbe akarta magát vitetni, ezért október hó közepén elindult Budáról, s Esztergomon át, Győr felé vette útját, de alig hagyta el a vármegye határát, állapota oly válságosra fordult, hogy tovább nem mehetett. Neszmélyen, okt. 23-án készítette el végrendeletét, s alig pár napra rá, — okt. 27-én — meghalt. Ugyanez időtájt húnyt el Palóczi György prímás is. Az özvegy királyné, a ki várandós állapotban volt, hogy születendő gyermekének az uralmat biztosítsa, sietve betöltötte az esztergomi érseki széket Széchy Dénessel, az egri püspökkel, a kit Rozgonyi Simon ellenében tett meg a magyar kath. egyház fejévé. A budai országgyűlés azonban figyelmen kívül hagyva Erzsébet igényeit, 1440 jan. 18-án Jagelló Ulászlót választotta meg királylyá, a mibe Erzsébet látszólag bele is nyugodott. De megbánva engedékenységét, kocsin, Esztergomon át, Bécsbe igyekezett. Útközben, Komáromban, szülési fájdalmak lepték meg, úgy hogy tovább nem mehetett. Itt szülte febr. 22-én Lászlót, a kit az Esztergomból odarendelt Széchy Dénes prímás megkeresztelt, majd május 15-én Székesfehérvárt, a Visegrádról kézrekerített szent koronával megkoronázott. Ulászló hívei szerfelett megbotránkoztak az érsek ez eljárásán, ,,a ki, bár jogtudós, a nép és az urak hozzájárulása nélkül ily példátlanul álló dolgot vitt véghez." (Millenn. Tört. IV. 18. 1.) Ulászló, a ki már ekkor Egerben volt, sietve közeledett a főváros felé. A június végén, Budán tartott tárgyalásokon részt vett az érsek is, főleg hogy Ulászló és Erzsébet között az ellentéteket kiegyenlítse, sőt Ulászló koronázá­sát is ő végezte. A koronázás után kitört a harcz a két párt között. Hunyadi János és Újlaki Miklós Bátaszéknél szétverték Erzsébet királyné hívének, Garai Lászlónak hadait, mely hírre Széchy Tamás, az érsek testvére, a komáromi és az esztergomi várak parancsnoka, seregével Pilis vármegyébe rontott, ennek lakosait megtá­madta, barmaikat elhajtotta, Buda külvárosát felgyújtván, gazdag zsákmánynyal tért vissza Esztergomba. (Palugyay Imre Magyarorsz. legújabb leírása II. 8.) Széchy Tamás támadását megtorlandó, Ulászló király személyesen szállott hadba Esztergom ellen, melyet csakhamar ostrom alá vett. Széchy Dénes azonban megrettenvén a polgárháború borzalmaitól, fegy­verszünetet kötött a királvlyal. s Zala vármegyébe vonult hadával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom