Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM - Papnevelő. Tanítóképző - Világítás
54 Esztergom. Papnevelő. Tanítóképző. Világítás. lakott városrészen. Belseje szűk. Inkább kápolnaszerű. — Fenntartó kegyura a herczegprímás. Az alig húsz éve alakult esztergomi református hitközségnek is van szerény kis temploma. Saját nagy telkén, a város keleti részén épült. Az esztergomi izr. hitközség imaháza csinos, modern alkotás. A volt Szenttamás község területén, eldugott helyen épült s ezért elég szép arányaival egyáltalán nem érvényesül. Esztergomban igen sok kápolna van s ezeket a kath. h vek áldozatkészségén k vül, alapitványokbó tartják fenn. — A kápolnák között, mint legmagasabban fekvő, a kálvárián épült messze látszik. Cs nos, a'ig tíz éve létesített alkotás ez, közvetetlen a belvárosi temető felett. A környéke szépen fásítva, kedvelt látogató helye az á/jtatoskodóknak, míg a hozzávezető, jól gondozott szerpent nút oldalain levő stácziók művészi kezek alkotásai. A kálvária alatt találjuk az ú. n. Jó pásztor-kápolnát. Ez a belvárosi temetőnek új kápolnába. Ez is mintegy tíz éve épült gyönyörű, csúcsíves stílben s méltó a megtek :ntésre. Alatta sírboltok vannak s ezek eladására számítva, építtették a kápolnát is, míg a temető bejáratánál levő rég : kápohmt ravatalozó helvlyé alakították át. A volt Szenttamás községben — most III. kerület —két kápolnát találunk. Az egyik, mely a vízivárosi plébán'a íilialisa, a völgyben, a másik pedig a várral átellenes Sz. Tamás-hegy tetején épült s e mellett van egy másik kálvária is. A volt Szentgyörgymező községben — jelenleg IV. kerület — több kápolna van Nevezetesen egy a Simor János herczegprímástól alapított érseki kórházban, egy az érseki leányárvaházban, egy pedig a sírkertben, mely utóbbit a régen kihalt Miklósffy család építtette. A város környékén találjuk az Orbán-kápolnát, mely a Cz gánykút-forrás mellett levő dombon épült, s a melyet annak alapjából a városi hatóság csak nemrég építtetett újra. — A szentgyörgymezei részen, a szőlőhegyen, a Sz. János-kút forrásánál is van egy kisded, ódon kápolna. Harangja tavasztól-őszig minden este jelzi a dolgozó népnek a napnyugtáit. A várhegy déli oldalain hata mas kétemeletes épülettömb fekszik. Tek ntélyes homlokzatával a Dunára néz. Ez a papnevelő-intézet. — A prímási palotával a Duna mentében szemközt találjuk a kath. érseki tanítóképző-intézetet. Egyemeletes, a hídfeljáró építésekor javarészben föld alá siilyesztett épület. Ez az intézet közel egy évszázados fennállása alatt ezernyi derék tanítót nevelt a magyar kath. h téletnek és a népoktatás ügyének. Épülete azonban teljesen alkalmatlan iskolai czélra, sőt egészségi szempontból nem is volna szabad már használni. Sajnos, e részben a fenntartó-herczegprímás eddig még nem intézkedett, jóllehet az új képző felállításának terve lassanként eléri másfél évtizedes jubileumát ! A város belterületén levő és egy hadi létszámú gyalogezred laktanyájáról már emlékeztünk. A város közvilágítását a villanytelep látja el. Esztergom 1906-ig petróleummal és gazolinnal világíttatott, azonban egyrészt a gyéren alkalmazott lámpák, másrészt a velük járó kalamitások miatt jobb világítási módról kellett gondoskodni. A megindított tárgyalások alkalmával a közönségnek egy része a gáz, másik része a villanyvilágítást követelte, de minthogy a nagy területen fekvő várost gázzal, mely t. i. rendkívül költséges földalatti munkálatokat igényel, világítani, erre. való fedezet hiánya miatt, nem lehetett, győzött a jobb és czélszerűbb villany. A telepet, mely a helyi érdekű vasútállomással szemben épült, nemkülönben a köz- és magánvilágítási műtárgyakat, berendezést, stb. a Ganz-féle vül. r. t. czég készítette. A villamos mű oly mintaszerű, hogy berendezésére nézve bármely város megirigyelheti. A közvilágítás általában kisebb égőkkel és a tereken s a főbb közlekedési vonalakon hatalmas ívlámpákkal mindenben sikerült. Az esztergomi villamos mű megteremtése után alig egy évre, berendeztette a város a szomszédos Párkány község közvilágítását is. A község ezért hoszszabb szerződéssel biztosított bért fizet. Minthogy jelenleg a villamnak ipari czélokra való felhasználása igen előrehaladt és mert a helyi érdekű vasút esztergomi, valamint a M. A. V. párkánvnánai állomásai villammal fognak világíttatni. a város közönsége elhatározta, hogy a telepet egy gépegységgel kibővítteti, nehogy túlterhelés következtében áramszolgáltatási akadályok álljanak elő. A villamos mű kezdettől fogva nyereséggel dolgozik és lassanként el jő az az idő, hogy a város közvilágítása a nyereségből nemcsak kikerül, hanem ezenfelül tiszta haszon is marad.
