Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - A XIX. század - Családok - Andrássy (Egyházpakai) - Bakay. (Tótbakai) - Baldacci. (Vég-Vezekényi, báró) - Baranyay. (Bodorfalvi és Zákosfalvi) - Barmos (Barmas) - Bellesics (Bellesicz) - Bertók - Biró - Boronkay. (Boronkai) - Bozzay (Bozzai) - Burián - Cséffalvay - Csenkey - Csery - Csupor. (Szentgyörgyvölgyi) - Feichtinger (Baranyanádasdi) - Felkis (Laki)

452 Esztergom vármegye nemes családai. bírták. Úny helység 1755-ben Barinay László, Miskey Ferencz és Friebeisz Ferencz földesurasága alá tartozott. A párkányi járásban a gróf Pálffyak a legnagyobb világi birtokosok. 1732-ben Pálffy Miklós nádor örökösei bírták Bátorkeszit, Köbölkútot és Kisújfalut. 1732—55-ben Tersztyánszky József alispán bírta Béla helységet, hol kastélya is volt, és Gyivát. Sárkány (Sárkányfalva) helység 1732-ben báró Gyulay Ferencz, Missich Mihály, Paxy István és Nedeczky Ferencz birtoka, 1755-ben az egész helység Csery Sándor nyitrai alispáné. A párkányi járáshoz tartozó többi helységek mind egyháziak, jelesül az esztergomi érsek és az esztergomi káptalan földesurasága alá tartoztak. Az 1785. összeírás alkalmával 500 nemes személy volt a vármegye területén. A XIX. század első felében nyolcz nagyobb uradalom volt a vármegyében. Ez uradalmak közül a párkányit az esztergomi érsek, a bátorkeszit a Pálffy család herczegi ága, a szenttamáshegyit az esztergomi főkáptalan, a bajnait gróf Sándor Móricz, a csolnokit a vallásalap, a tátit az esztergomi papnevelőintézet, a pilismarótit a vallásalap és a bélait a báró Baldacci család bírta. Alább közöljük a vármegye családait, különös tekintettel azokra, melyeknek sarjai a közpályán szerepeltek, s a melyek a vármegyében jelenleg is virágoznak és itt birtokosok. Andrássy (Egyházpakai). Eredeti neve Horváth volt, de már 1671-ben Horváth alias Andrásy néven szerepel. Első ismert őse János, 1671-ben, Egyházfán volt birtokos ; unokája, György, a XVIII. század első felében Esztergom vármegyébe. Nyergesújfalura, költözött ; ennek unokái: József (sz. 1806. f 1832) udvari tanácsos, Esztergom vármegye főispáni helytartója és követe, Mihály, (szül. 1779 | 1841) kir. asztalnok, herczeg Grassalkovich jószágkormányzója. Fia Mihály (t 1861) Esztergom vármegye országgyűlési követe és később I. alispánja. Fia, Gyula, (sz. 1835 f 1894) Esztergom vármegye szolgabírája és később a köbölkúti kerület orsz. képviselője. Mihály volt orsz. képviselő Unyon és Tinnyén birtokos. János (f 1907). Esztergom vármegye alispánja, kir. tanácsos. Bakay. (Tótbakai). A család 1629-ben nyert czímeres nemeslevelet, melyet Bars vármegyében hirdettek ki és nemességét 1730-ban Hont vármegyében igazolták. A XIX. század első felében a család Karva helységben birt földesúri joggal. László karvai birtokos a Hont vármegyétől nyert nemesi bizonyitványt 1832. június 4-én hirdettette ki Esztergom vármegyében. Czímer : Kékben, hármas zöld hegyen, arany markolatú görbe kardot tartó, arany oroszlán. Sisakdísz : szarvaival felfelé álló ezüst holdsarló, hegyein egy-egy hatágú arany csillaggal. Takarók : kékarany-vörösezüst. Baldacci. (Vég-Vezekényi, báró). Korzikai eredetű család, melynek tagjai sorából Antal (szül. 1762 f 1841) Ferencz király bizalmasa, a német-cseh kanczellária alelnöke, 1811-ben a számvevőség elnöke, 1815-ben osztrák bárói rangra emelkedett. Testvére, József, őrnagy, a ki gróf Thoroczkay Borbálát vette nőül, Erdélyben telepedett le. Fiai: Antal és Manó, 1830-ban nyertek magyar bárói rangot. Antal 1834-ben a Vág-Vezekényi előnevet nyerte adományul. A XIX. század első felében a bélai uradalmat bírta, melybe 1834-ben iktattatott be és ennek alapján Esztergom vármegye nemeseinek sorába felvétetett. Czímer : Tojásdad ezüst pajzs, közepén kettérepedt és veres magját mutató természetes színű gránátalma, melynek két oldalán Deus és Dies szavak olvashatók. A pajzs fölött bárói korona. Pajzstartók : minkét oldalon egy-egy szárnyas nemtő. Baranyay. (Bodorfalvi és Zákosfalvi). Őse Lajos, a ki 1440-ben két baranyavármegyei helységet, Bodorfalvát és Zákosfalvát, nyerte adományul. Unokája Pál, 1526-ban Mohácsnál elesett. Ennek fia Pál, Szeged várának ostroma alkalmával (1552) török fogságba került. Ennek fia, Gáspár, (1634—36) Wesselényi Ferencz beszterczei uradalmának praefectusa. Gáspár fia, Zsigmond, 1653-ban törzstisztként szolgált Érsekújvárt. Emiek fia, Gáspár, 1699-ben Lipót királytól Kurtakeszt kapta adományúl. Fiai : Imre (1732) és János (| 1766) lovassági tábornok és a Dessewffy-ezred parancsnoka. Utóbbinak csak egy leánya maradt; a családot Imre terjesztette tovább. Az 1754—55. évi összeírásban e családból Zsigmondot vették fel Esztergom vármegye nemesei sorába. Ferencz 1785-ben nyert nemesi bizonyság-levelet Esztergom vármegyétől. Egy másik Ferencz 1791-ben nyert nemesi bizonyitványt Pozsony vármegyétől és azt 1793-ban hirdettette ki Esztergom vármegyében. Barmos (Barmas). Imre, továbbá Deák Lőrincz, Fülöp és Péter, valamint Drenes Benedek 1578-ban nyertek czímeres nemeslevelet. Az 1754—55. évi összeírásban e családból Imre van felvéve a vármegye nemes családai sorába, a ki Esztergomban lakott. O, valamint fiai, Sándor és Károly, továbbá testvérei József és István, bicskei lakosok, 1755-ben nyernek nemesi bizonyítványt Pest vármegyétől. Bellesics (Bellesicz) család 1755-ben Bikol puszta egy részét bírta. Az 1754—55. évi nemesi összeírásban Ferencz szerepel az Esztergom vármegyei nemesek között. Bertók. A XIX. század első felében Sárkányfalván volt birtokos. Biró. Az 1754—55. évi összeírásban János szerepel az Esztergom vármegyei nemesek sorában. 1830-ban Pozsony vármegyétől Károly nyert nemesi bizonyítványt, melyet ugyanaz évben Esztergom vármegyében is kihirdettetett. Á XIX. század első felében Karva helységben bírt földesúri joggal a család. Boronkay. (Boronkai). Somogy vármegyéből származik, hol Pál 1476-ban Boronka helységre nyer adományt. A családfa az 1560-ban élt Jánostól származtatható. István, ki a „Nezettei" előnevet nyerte, 1643-ban a magyar gyalogság vajdája, később ezredes. A család két ágra szakad ; a ,,Boronkai és Nezettei" előnevet viselők Nyitra vármegyében telepednek le, míg a többiek mind csak a régi „Boronkai" előnevet használják. II. István II. Rákóczi Ferencz híve. 1702-ben Zemplén vármegye alispánja. Tamás 1702-ben török fogoly, Mihály 1711-ben Zemplén vármegye jegyzője. A XlX.század.