Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - Kruplanicz Kálmán - Az egyesült Esztergom - Tisztújítás

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 438 Kru lanicz Ká mán. Az egyesült Esztergom. Tisztújítás. Részt vett a vármegye József főherczegnek jubileumán, a kit m. kir. honvédföhadparanesnokságának 25-ik évfordúlóján ünnepeltek. Részt vett Jókai Mór ötvenéves írói jubileumán is. Mindkettejükhöz üdvözlő iratot intézett a vármegye. Valamint az uralkodóhoz is, ennek 40 éves házassági évfordulóján. Nagy részvétet s szélesebb körű társadalmi megindúltságot idézett elő Kossuth Lajosnak 1894 márczius 20-án történt halála. Májusban megalakult egy fontos tudományos egyesület : az Esztergomvidéki régészeti és történelmi társulat. Igazi talaja volt ennek Esztergomban, a hol minden talpalatnyi tér régmúlt idők fejlett kúlturájára emlékeztet. Május 31-én új vezetőt kapott a vármegye. Vagy inkább hivatalosan is legfőbb vezetőjévé lőn eddigi vezére : Kruplanicz Kálmán, a volt alispán. Eddig is 1867-től kezdve, előbb Vargha Benedek alispánsága alatt mint főjegyző, 1871-től mint alispán, ő volt a mindent intéző a vármegyén. Egy nagyon szorgalmas, jóakaratú, derék vármegyei hivatalnok jutott a kinevezéssel olyan tisztességhez, a melyre teljesen rászolgált. Kruplanicz Kálmán nagy időt, harminczhárom évet töltött a vármegye élén 1867-től, 1900-ig, Megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk személyével. Született 1830 szeptember 13-án, nemes szülőktől Eszetrgomban. Atyja a prímási uradalmak igazgatója volt. 18 éves korában lépett be mint esküdt a megyei szolgálatba, 1848-ban, s csakhamar aljegyzővé lett. A szabadságharczban katona volt s mint főhadnagy szolgált. Báthori Schulcz Bódognak lett hadsegéde mint főhadnagy; majd, hogy el ne fogják, önként belépett az osztrák hadseregbe s ott szolgált tíz évig, 1859-ig. Ekkor mint főhadnagy kilépett és a vármegyénél lett első aljegyző. 1861-ben főjegyző, 1866—68-ban törvényszéki helyettes elnök. 1868-ban megyei főjegyző, 1871-ben alispán. Azok közül a ritka vármegyei tisztviselők közül való volt, a kik igazán rászülettek a hivatalra. öt a legkisebb ügyek is foglalkoztatták s a legtúlbuzgóbb lelkiismeretességgel s pedáns igyekezettel végezte az egész ügyvitelt. Azonkívül fölfelé és lefelé egyformán népszerű ember volt, a kiben a kormány épen úgy megbízhatott. mint a vármegye közönsége. Örömmel vette hírűi mindenki a kineveztetését s valóban a „hasznos munkásság polgári erényét" látták megjutalmazva benne, mint Komlóssy kanonok mondta üdvözlő szónoklatában. A vármegye sorsában tehát nem történt semmi sorsfordulat, sőt semmi változás. Haladt a vármegye szekere előre a régi úton, régi módon, régi buzgósággal. Alispánná Andrássy János volt főjegyzőt választották meg. A főjegyzőségre két pályázó volt, Bartha Ármin első aljegyző és B. Szabó Mihály, a párkányi járás közkedvelt és népszerű főszolgabírája. A közgyűlés Szabó Mihályt választotta meg. Viszont az ő helyére Perényi Kálmán drt választották főszolgabíróvá. 1895 január 23-án írta alá Perczel belügyminiszter azt a rendeletet, a mely Esztergom sz. kir. várost közigazgatásilag egyesítette a hozzáépűlt Víziváros, Szenttamás és Szent györgymező községekkel. Az egyesült Esztergom julius 8-án tartotta első közgyűlését a vármegye közgyűlési termében. Régi liijja volt a város és a vármegye közegészségügyi intézményeinek, hogy nem volt a vármegye területén elég nagy s modernül felszerelt kórház. Vaszary Kolos herczegprímás április közepén 50.000 koronás alapítványával megvetette alapját egy ilyen kórháznak. Ez a város, a vármegye, a kormány és magánosok támogatásával fel is épült és Kolos kórház nevet kapott. Az állandó Duna-hidat szeptember 28-án avatták föl és adták át a forgalomnak. Jelen voltak a fényes ünnepélyen báró Bánffy Dezső miniszterelnök, Dániel Ernő, Perczel Dezső, Wlassics Gyula miniszterek, több államtitkár, min. tanácsos s számos képviselő. A felavatási szertartást a herczegprímás végezte. A hidat „Mária Valéria" névvel nevezték el. A tisztújítás deczember 19-én volt. A választást megelőzőleg a főispán sajnálkozva említette, hogy nem következett be, a mit úgy vártak a vármegyék, a közigazgatás államosítása. Az összes tisztviselők megmaradtak helyükön, alispán Andrássy János, főjegyző Szabó Mihály maradt. Az országos millenáris ünnepélyekben részt vett Esztergom is. A vármegye május 13-án tartotta ünnepét. Reggel 9 órakor a vármegye törvényhatóságának tagjai, élükön a díszmagyarba öltözött főisánnal, a kit díszmagyarba öltözött urak csoportja kisért. megjelentek a plébánia templomban, a hol isteni tisztelet