Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Képviselőválasztás 1861-ben - Gróf Forgách Ágoston - A kinevezett tisztikar - A hatvanas évek

232 Esztergom vármegye őstörténete. 436 Heya Imre I. 1832—40. Bozzai Bozzay János II. 1832—40. Bozzai Bozzay János I. 1840—1846 Eíryházpakai Andrássy Mihály II. 1840—46. Egvházpakai Andrássy Mihály I. 1846—49. febr. 4. Baráthi Huszár Zsigmond II. 1846—1849. jan. Revisnyei Reviczky Károly kineveztetett 1849 febr. 4.—máj. 1. Hivvári Meszéna János I. 1849. máj. 1.—aug. 26. Derghi és Karcsai Somogyi Flórián 1849 máj. 1.—aug. 26. Dunaszekcsői és Ráczgörzsönyi Jagasich Sándor 1849 aug. 26.— 1860 megyefőnök. Szenkviczi Palkovics Károly I. 1860—1861. Hiwári Meszena János II. 1860—61. Kisfaludi Lipthay Gyula I. 1861—1864. kinevezett. Szulyovszky Lajos II. 1861—66. Nemespanni és Gyöngyöshalászi Hamar Pál I. 1864—66. Wargha Józsa Benedek I. 1866—1871. Závody Albin II. 1867—1871. Kruplanicz Kálmán 1871—1894. Egyházpakai Andrássy János 1894—1906. Perényi Kálmán dr. 1906. Az első közgyűlés 1867-ben. III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR. 1867-TŐL MÁIG. A vármegyének 1860 decz. 11-iki közgyűlésében megválasztott bizottmánya 1867 április elején újra visszanyerte önkormányzati jogát, midőn az országgyűlés elfogadta s határozattá emelte az új felelős minisztériumnak a köztörvényhatóságok helyreállítására tett javaslatát. Hosszas viszontagságuk után ismét megindult a vármegyei élet s gróf Forgách Ágost főispáni helytartóó ápr. 13-án bizottmányi értekezletet tartatott, a melyen megtették az előkészületeket a tisztújításra. A kijelölést egy 50 tagú albizottság végezte s tisztújító közgyűlésre április 15. és 16. napjait tűzték ki. Ápr. 15-én reggel 9 órakor a ferenczrendiek templomában szent misére gyűltek az összes tagok s onnan a vármegyeszékház nagytermébe vonúltak. Gróf Ghvmesi és Gáchi Forgách Ágost, mint a vármegye örökös főispánjának, a herczegprimásnak helytartója, harsány éljenzések között foglalta el az elnöki széket s a régi gyakorlat szerint főügyészül Meszena Ferenczet, főjegyzőknek Ertl Károlyt és Kruplanicz Ödönt szólította fel, aljegyzőt, főszolgabírót és esküdtet is jelölt ki. Szép beszéddel nyitotta meg az ülést, így szólván : — Hazánk és megyénk jobb jövőjének ma fölvirradt hajnalán, viszontagságos hosszú éveken át tartott tetszhalálból felébredt alkotmányos megyei életünknek első mozzanatában, ez ünnepélyes komoly pillanatban nincs egy is köztünk, kinek keblét a viszontlátásnak boldogító érzete, de evvel kapcsolatban a múltnak is emléke és a láthatatlan jövőnek biztató reménye, vagy baleshető-" ségeknek aggodalmai, mint áradozó hullámok át ne rezgenék. Valóban megható volt ez a nap. A vidéki birtokosok öröm és félelem érzésével álldogáltak itt a tágas, ódon, képes teremben, a hol annyi viharos, szilaj gyűlést éltek át hajdan s a melytől oly régen el voltak távolítva. A fiatalok ellenben szilaj örömmel, féktelen lelkesedéssel tomboltak s nem hittek semmi aggodalmaskodásban, a melylyel a vénhedt szakállúak ijesztgették őket. Ünnepélyes csöndben olvasták föl a két belügyminiszteri leiratot, melyek a főispáni helytartó megerősítését, s a főispáni eskümintát tartalmazták. Esztergom vármegye abban a kivételes helyzetben volt, hogy az abszolutizmus alatt kapott legfőbb intézőnek, a prímási helytartónak személyében igaz hazafi állott az élén, a ki nagy diplomata tehetségével sok tekintetben megkönnyítette helyzetét a Helytartó-tanácscsal szemben is. Eskü letétele után a főispáni helytartó hosszabb beszédet mondott, melyben kormányzói elveit szakadatlan éljenzés között adta elő, azután rátért a választások megejtésének kérdésére. Felolvasták a minisztérium leiratát, a mely a választás fontosságát s az ez ok miatt követendő elveket fejtegette ; utána azt a jegyzőkönyvet, a melyet a 13-iki előkészítő bizottsági ülésről szerkesztettek, a mely a nyilvános szavazást elvűi kimondotta : öt küldöttséget alakítottak a szavazatok megejtésére. Első alispánnak öt jelölt közül Vargha Benedeket, másod alispánná, négy jelölt közül Závodi Albint választották meg közfelkiáltással. A többi választás is elég simán és legtöbb esetben egyhangúlag történt. Az esztergomi járásban főszolgabíró lett Keményfy János, a párkányiban Kamenszky Elek. Törvényszéki ülnökök : Reviczky Pál, Farkass Károly, Brinkmann Antal, Mattyasóvszky Sándor, Szabó Sándor. Főügyész : Xedeczky Tiborcz. Árvagyám : Krwplanicz Kálmán. Főjegyző : Kruplanicz Ödön stb.