Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Kicsind - Kirva - Kisújfalu

24 . Esztergom vármegye községei. Kicsind. K irva. KLsújfalu. mely szerint a bőkezű alapító itt hét szőlőt és öt vinczellért adott a monostornak. Közelében volt a pálosok monostora, a melynek emlékét a Klastrom major őrzi. Itt lelt örök nyugalmat 1213-ban az elégületlenektől meggyilkolt Meráni Gertrúd, II. Endre király hitvese. 1304-ben Kesztölczön már az esztergomi káp­talannak is volt birtoka, de az ide vonatkozó oklevél Venczel király betörése al­kalmával megsemmisült. 1439-ben Albert király megerősítette a káptalant Kesztölcz birtokában, melyhez ebben az időben egy Nyir nevű puszta is tar­tozott. Ekkor a helység Pilis vármegye kiegészítő része volt. 1489 előtt az esz­tergomi káptalan, a garamszentbenede ki monostor itteni birtokaára is rátette a kezét, melyeket az apátság 1512. évi tiltakozása ellenére is megtartott. 1569-ben még Pilis, 1593-ban azonban már Esztergom vármegyéhez sorozták ; ekkor 10 portája volt. Az 1647. évi összeírásban szintén az Esztergom vármegyei községek között találjuk. Az 1732—1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatai szerint a községet 12 egész telkes jobbágy és 7 zsellér lakta. Ekkor ismét az esz­tergomi káptalan földesúri hatósága alá tartozott. Plébániáját 1787-ben állították vissza. Iskoláját 1839-ben építtette a káptalan, mely 1848-ig volt a földesura. Jelenlegi nagyobb birtokosa az esztergomi főkáptalan. Katholikus templomát 1800-ban építették. Gróf Zichy Gézának van itt szép, új vadászkastélya. Hatá­rába tartozik a Káptalani major és a Klastrom puszta. Dűlői közül a tatárjárás emlékét őrzi a Tatárszállás nevű dűlő. Körjegyzősége és postája van. Távírója és vasúti állomása Leányvárcsév, hajóállomása Esztergom. Kicsind, kisközség, a Garam partján. 137 háza és 735 róm. kath. vallású, magyar ajkú lakosa van. Határa 1342 kat. hold. Az 1593. évi adóösszeírásban a hódoltsági falvak között fordul elő. Ekkor 2 portája volt, míg 1609-ben 3, 1647­ben 4^. Az 1613. évi összeírásban az esztergomi káptalan szerepel földesuraként. A XVII. század második felében elpusztult. Az 1696. évi összeírás szerint földjeit az esztergomi hajdúk bérlik s kilenczedet adnak a termésből az esztergomi káp­talannak, mint földesuruknak. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv sze­rint a nagyszombati Szent István királyról nevezett papnevelő-intézet birtoka. Ekkor már önálló plébániája volt, de Szent Móricz tiszteletére emelt temploma csak egyszerűen sövényfonásból készült. 1848 előtt az esztergomi papnevelő intézet bírt itt földesúri joggal, mely ma is a község birtokosa. Van itt virágzó kath. olvasókör és gazdakör. A község postája, távíró- és vasúti állomása Garamkövesd, hajóállomása Párkány. Kirva, déli határszéli kisközség, 105 házzal és 638 lakossal, a kik mind­nyájan róm. katholikusok. Anyanyelvükre nézve túlnyomóan németek. Határa 1294 kat. hold. A XVII. század elején Uny községhez tartozó két pusztából, Kis­és Nagy-Kirvából állott, melyeket 1719-ben a budai apáczák elpereltek az ottani lakosoktól az irtványokkal együtt. A budai apáczák rendjének eltörlése után e két puszta a vallásalapra szállott ; a kormány ekkor 1785-ben svábokat telepített ide ; ekként a két puszta községgé alakult át. Iskoláját 1786-ban állították fel. 1812-ig a községházában folyt a tanítás. Plébániáját 1805-ben alapították. 1848-ig a vallásalap földesúri hatósága alá tartozott. Temploma 1824-ben épült. A la­kosság hitelszövetkezetet tart fenn. Határában van a Kirvai puszta. Dűlőnevei közül ügyeimet érdemel a Törökkútivölgy dűlő, melynek kútját állítólag a törökök építették, továbbá a Trettplatz nevű, a melynek helyén valaha a falu állott és itt csépeltek, illetőleg tiporták ki a gabonát. Postája Tinnye, távíró- és vasúti állomása Anna völgysárisáp. Kisújfalu, nagyközség, a Párizs patak mellett. Van 157 háza és 758 magyar akosa, kik túlnyomó számban református vallásúak. Határa 2452 k. hold. Alkalmasint a XV. században települt. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Báthory István nádor birtokában találjuk ; ekkor Újfalu név alatt szerepel. 1532-ben és 1549-ben Báthory Andrásé. 1549—50-ben 4 portája volt. 1609-ben Kisújfalud néven vették fel az összeírásba ; ekkor iy 2 portája volt 1613-ban Keglevich János birtoka. 1647-ben 3y 2 portája volt. 1683-ban, Bécs felmentése után, az átvonuló szövetséges lengyel hadak az egész helységet felprédálták, még a temp­lom felszerelését is magukkal vitték. Az 1696. évi összeírás Bottyán Jánost nevezi meg birtokosául, a mikor öt negyedtelkes és hét nyolczadtelkes jobbágy lakta; ezenkívül vo.t még 2 földbirtokkal ellátott zsellér lakosa is. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint gróf Pálffy Miklós örököseinek bir­toka. 1848-ig a herczeg Pálffy család bátorkeszi uradalmához tartozott. Mos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom