Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - 1709. csatározások

Esztergom vármegye története. 373 Ocskay árulása leverőleg hatott Bottyánra is. Nemcsak életét, de egész vagyonát koczkára tette a hazáért, s mindennek ellenére sem kerüli ki a gyanúsításokat. Midőn Bottyán 1708 szept. 11-én podgyászostul Szécsény felé vitette magát, hogy második nejét, gróf Forgách Júliát meglátogassa, Bercsényi Mikházy ezredest küldi utána, ha netán valami gyanúsat venne észre, tüstént fogassa el és vigye hozzá Egerbe. Alig hagyta el Bottyán Esztergom vármegyét, Borbély Ferencz, köbölkúti tiszttartója a köbölkúti lelkészszel együtt Esztergomba ment, hogy oltalomlevelet kérjenek a várparancsnoktól. A mint Bottyán erről értesült, rögtön jelentést tett Bercsényinek, a ki a köbölkúti tiszttartót, a szőgyéni és a köbölkúti plébánosokkal együtt, elfogatta és Érsekújvárba, majd Egerbe vitette. Bercsényi azonban nem igen bízott többé Bottyán őszinteségében. Rákóczihoz küldte, a ki kárpótlásul az esztergomi birtokaiért, Zemplénben, a Szirmayak birtokából adott neki két majorságot haszonélvezetül. Bottyán visszatérve Rákóczitól, Érsekújvárra ment, hogy lelket öntsön a csiiggedőkbe. 1708 végén a császáriak erősen készülődtek Érsekújvár ostromára. Komáromból Esztergom alá lehozták a hídfőhajót és a repülőhídat, majd 1709-ben állandó hidat vertek a Dunán. Heister Sigbert, a császári hadak fővezére, mindenfelé hajmeresztő kegyetlenséggel akarta a felkelést elnyomni, de ezzel csak azt érte el, hogy a kuruczok hasonló kegyetlenséggel csonkították meg a kezükbe került németeket. Bottyán, miután T. József király kegyelemlevelét visszautasította, sőt azt hűsége jeléül a fejedelemnek bemutatta, Érsekújvár megvédésére fordította főtörekvését. Mivel a párkányi járás még a kuruczok birtokában volt az érsekújvári várba az ottani falvak tartoztak gabonát szállítani, mint Köbölkút, Kisújfalu, Bátorkeszi, Bucs, Muzsla, Ebed, Kőhídgyarmat, Kicsind, Kéménd, Bény, Magyarszőgyén, Németszőgyén, Nagy öl ved, Kéty, Bárt, Libád és Sárkány. Bottyán, hogy a falvak lakosait, de különösen a saját birtokait megvédelmezze, nagyobb számú kurucz lovasságot hagyott hátra, mindennek ellenére 1708 deezember havában az esztergomi és a komáromi labanczok egész Érsekújvárig és Nagysarlóig portyáztak közben egyre-másra dúlták és fosztogatták a falvakat, főkép Bottyán birtokait. A vármegye dunántúli része a labanczok birtokában volt, s miután a vármegye tisztikar nélkül szűkölködött, e vidéken a katonaság volt az úr, mely tetszése szerint hajtotta be a szükségleteket. Csupán 1708-ban 14.000 forint esett a vármegyére katonai beszállásolás czímén és ezt a terhet a jobbparti résznek kellett megfizetnie ; a kivetett összegből a vármegye utóbb 1150 forintot visszakapott a kir. kincstártól, de ez vajmi kevés kárpótlás volt Kucklánder zsarolásaiért. 1708. végén a vármegyei önkormányzat is életjelt ád magáról. Sándor Menyhért alispán, a ki ezredesi rangot nyert, 1706 után nem szerepelt, csak 1710-ben került ismét vissza Esztergomba, alispáni tisztét megtartotta, a mi kitűnik abból, hogy 1708-ban Mecséry Ádám, másodalispánként végzi a teendőket. A vármegye Nedeczky Mihályt küldi az 1708. évi pozsonyi labancz országgyűlésre ; csak később kapott társat Mecséry Ádám személyében. Az 1709. év kisebb-nagyobb csetepatékkal telt el. Kucklánder, a ki valahogy tisztázta magát Bécsben és 1708 közepe óta ismét az esztergomi várparancsnokságot vette át, 1709. április havában hidat veretett a Dunán és a párkányi hídfő védelmére sánczokat hányatott. A várbeliek e hídon át még április havában átcsaptak a párkányi járásra és többek között Kéty, Bény és Kéménd tájáról a jobbágyok összes marháit elhajtották. Viszont a kuruczok julius 20-án Kucklánder csordáit hajtották magukkal. Bajnát október 30-án a tatai rácz és német hadak éjjel meglepték s a lakosokat mindenükből kifosztották ; hasonló sors érte 1710-ben Bart falut is, melyet a verebélyi sánczokból kitört császáriak prédáltak fel s a lakosokat is bántalmazták, úgv hogy sebeikbe többen bele is haltak. I. József több ízben hirdetett amnesztiát, minek következtében mindegyre többen tértek vissza hűségére. Visszatért Nedeczky Sándor is, továbbá Mérey Mihály apátkanonok. Kürtössy prépost. Boldofalvi Kis János esztergomi apátkanonok, Huszá.r Imre, Nedeczky Sándor kísérője, Huszár Pál a ki Heister tábornoktól nyert menedéklevelet, Sándor László és Zsámboki Nagy István ; ezek mindnyájan elpusztúlt birtokaik helyreállításához fogtak. 1709. csatározások. 20*