Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - 1709. csatározások

Esztergom vármegye története. 373 Ocskay árulása leverőleg hatott Bottyánra is. Nemcsak életét, de egész vagyonát koczkára tette a hazáért, s mindennek ellenére sem kerüli ki a gyanú­sításokat. Midőn Bottyán 1708 szept. 11-én podgyászostul Szécsény felé vitette magát, hogy második nejét, gróf Forgách Júliát meglátogassa, Bercsényi Mik­házy ezredest küldi utána, ha netán valami gyanúsat venne észre, tüstént fogassa el és vigye hozzá Egerbe. Alig hagyta el Bottyán Esztergom vármegyét, Borbély Ferencz, köbölkúti tiszttartója a köbölkúti lelkészszel együtt Esztergomba ment, hogy oltalom­levelet kérjenek a várparancsnoktól. A mint Bottyán erről értesült, rögtön jelen­tést tett Bercsényinek, a ki a köbölkúti tiszttartót, a szőgyéni és a köbölkúti plébánosokkal együtt, elfogatta és Érsekújvárba, majd Egerbe vitette. Bercsényi azonban nem igen bízott többé Bottyán őszinteségében. Rákóczihoz küldte, a ki kárpótlásul az esztergomi birtokaiért, Zemplénben, a Szirmayak birto­kából adott neki két majorságot haszonélvezetül. Bottyán visszatérve Rákó­czitól, Érsekújvárra ment, hogy lelket öntsön a csiiggedőkbe. 1708 végén a császáriak erősen készülődtek Érsekújvár ostromára. Komá­romból Esztergom alá lehozták a hídfőhajót és a repülőhídat, majd 1709-ben állandó hidat vertek a Dunán. Heister Sigbert, a császári hadak fővezére, mindenfelé hajmeresztő kegyetlenséggel akarta a felkelést elnyomni, de ezzel csak azt érte el, hogy a kuruczok hasonló kegyetlenséggel csonkították meg a kezükbe került németeket. Bottyán, miután T. József király kegyelemlevelét visszautasította, sőt azt hűsége jeléül a fejedelemnek bemutatta, Érsekújvár megvédésére fordította főtörekvését. Mivel a párkányi járás még a kuruczok birtokában volt az érsek­újvári várba az ottani falvak tartoztak gabonát szállítani, mint Köbölkút, Kis­újfalu, Bátorkeszi, Bucs, Muzsla, Ebed, Kőhídgyarmat, Kicsind, Kéménd, Bény, Magyarszőgyén, Németszőgyén, Nagy öl ved, Kéty, Bárt, Libád és Sárkány. Bottyán, hogy a falvak lakosait, de különösen a saját birtokait megvédel­mezze, nagyobb számú kurucz lovasságot hagyott hátra, mindennek ellenére 1708 deezember havában az esztergomi és a komáromi labanczok egész Érsek­újvárig és Nagysarlóig portyáztak közben egyre-másra dúlták és fosztogatták a falvakat, főkép Bottyán birtokait. A vármegye dunántúli része a labanczok birtokában volt, s miután a vár­megye tisztikar nélkül szűkölködött, e vidéken a katonaság volt az úr, mely tetszése szerint hajtotta be a szükségleteket. Csupán 1708-ban 14.000 forint esett a vár­megyére katonai beszállásolás czímén és ezt a terhet a jobbparti résznek kellett megfizetnie ; a kivetett összegből a vármegye utóbb 1150 forintot visszakapott a kir. kincstártól, de ez vajmi kevés kárpótlás volt Kucklánder zsarolásaiért. 1708. végén a vármegyei önkormányzat is életjelt ád magáról. Sándor Menyhért alispán, a ki ezredesi rangot nyert, 1706 után nem szerepelt, csak 1710-ben került ismét vissza Esztergomba, alispáni tisztét megtartotta, a mi kitűnik abból, hogy 1708-ban Mecséry Ádám, másodalispánként végzi a teen­dőket. A vármegye Nedeczky Mihályt küldi az 1708. évi pozsonyi labancz ország­gyűlésre ; csak később kapott társat Mecséry Ádám személyében. Az 1709. év kisebb-nagyobb csetepatékkal telt el. Kucklánder, a ki vala­hogy tisztázta magát Bécsben és 1708 közepe óta ismét az esztergomi várpa­rancsnokságot vette át, 1709. április havában hidat veretett a Dunán és a pár­kányi hídfő védelmére sánczokat hányatott. A várbeliek e hídon át még április havában átcsaptak a párkányi járásra és többek között Kéty, Bény és Kéménd tájáról a jobbágyok összes marháit elhajtották. Viszont a kuruczok julius 20-án Kucklánder csordáit hajtották magukkal. Bajnát október 30-án a tatai rácz és német hadak éjjel meglepték s a lakosokat mindenükből kifosztották ; ha­sonló sors érte 1710-ben Bart falut is, melyet a verebélyi sánczokból kitört csá­száriak prédáltak fel s a lakosokat is bántalmazták, úgv hogy sebeikbe többen bele is haltak. I. József több ízben hirdetett amnesztiát, minek következtében mind­egyre többen tértek vissza hűségére. Visszatért Nedeczky Sándor is, to­vábbá Mérey Mihály apátkanonok. Kürtössy prépost. Boldofalvi Kis János esztergomi apátkanonok, Huszá.r Imre, Nedeczky Sándor kísérője, Huszár Pál a ki Heister tábornoktól nyert menedéklevelet, Sándor László és Zsámboki Nagy István ; ezek mindnyájan elpusztúlt birtokaik helyreállításához fogtak. 1709. csatáro­zások. 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom