Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Béketanácskozások - Az esztergomi török őrség

232 Esztergom vármegye őstörténete. 355 folyton nyugtalanította az ostromló sereget és Esztergom felől az élelmet akadálytalanul szállította be Érsekújvárba. (Millenn. Tört. VI. 314.) Bethlen Gábort második támadása alkalmával (1623) a török is támogatta segédcsapatokkal, de midőn Thurzó Szaniszló nádorral fegyverszünetet kötött, a török segédhadakat elbocsátotta. Ezeket Esterházy Miklós 1623 nov. 27 és 30-dika között Esztergom felé vonultukban, nagy veszteséggel szétverte, mely alkalommal több mint 2000 morvaországi származású fogoly szabadult meg, a kiket a törökök rabszíjra fűzve, Esztergomba akartak hajtani. (Millenn. Tört. VI. 362.) Bethlen második támadását kettős békekötés követte. Az 1624 május 8-án kötött bécsi béke után Ferdinánd udvara a törökökkel is megkezdte az alkudozásokat, melyek kizárólag a zsitvatoroki béke egyes pontjai körül forogtak. A béketárgyalások csak 1625 ápril első felében indultak meg Hidasgyarmaton, (Kőhidgyarmat), Párkány és Szőgyén között. Ferdinánd biztosai már 1624 végén Komáromban voltak, de csak 1625 ápril elején mentek Szőgyénbe, nehogy úgy tűnjék fel, mintha ők kezdeményeznék a békekötést. Ferdinánd biztosai : báró Kwich János Jakab, Frangepán Miklós, Esterházy Miklós, Althan Adolf, Cziráky Mózes és Gallér Zsigmond ekkor átmentek a gyarmati mezőre, hova csakhamar megérkeztek a török küldöttek is, mint a budai mufti, a budai defterdár, Jajha és Amhát basák, Haczi Bajaran olajbég, a kik Párkányban laktak ; ugyanitt tartózkodtak Bethlen Gábor követei is. A tanácskozások a gyarmati mezőn felállított sátorban folytak, melyen az erdélyi követek : Kamuthy Farkas, Toldalagi Mihály és Borsos Tamás is részt vettek, bár Esterházy hevesen tiltakozott megjelenésük ellen. (Esterházy Miklós Magyarország nádora. II. 119—116.) Ferdinánd követei kénytelenek voltak Vácz és a horvát várak visszakövetelését a legközelebbi tárgyalásokra halasztani, így azután a gyarmati békét 1625 május 26-án megkötötték, mely általánosságban a zsitvatorokit erősítette meg. (Millenn. Tört. VI. 367.) Bethlen Gábor harmadik támadása az 1626. évben nem keltett nagyobb mozgalmat a vármegyében, csak Murtéza, az új budai basa jelent meg a vármegyében, és felhasználva a Bethlen és Wallenstein közötti hadműveleteket és seregeik lekötöttségét, a Kéménd feletti kis palánkot, Garam-Damásdot foglalta el. Ferdinánd követei a portánál erélyesen követelték ugyan Murtéza megbüntetését, de mivel Murtéza az 1627 márcz. 28-án tartott dívánban Damásd visszaadását kimondotta, a szőnyi tárgyalásokon már nem került szóba az ügye. A szőnyi béke, mely jelentékenyen kedvezőbb volt a zsitvatorokinál, Esztergom vármegye hódoltsági viszonyaiban változást nem idézett elő. (Millenn. Tört. VI. 396). A törökök Esztergomban tekintélyes őrséget tartottak. 1628-ban a zsold-j lajstrom szerint 1118 emberből állott az őrség, 1630-ban pedig 1102 emberből. 1621-ben Ibrahim aga volt Esztergom parancsnoka. 1630-ban Papasogli Mehemed lett az esztergomi szandzsákbég, 1631-ben pedig Bali bég, kinek parancsnoksága idejében főleg a párkányi őrség garázdálkodásairól olvasunk Bars vármegye jegyzőkönyveiben. 1631-ben a párkányi őrség Szőgyént is megtámadta és a lábas jószágot elhajtotta, Bars vármegye közönsége pedig 1634 szept. 7-én tartott közgyűlésében a jegyzőkönyvbe iktatta az őrség garázdálkodásait. Esterházy Miklós 1641-ben panaszt emelt Musztafa esztergomi bég ellen a budai basánál, minek következtében a basa őt elmozdította, de már 1648-ban visszahelyezte. Musztafa ekkor újra kezdte garázdálkodásait. 1648 decz. elején Kért verte fel, s az ő únszolására történt 1649-ben Szálkánál a támadás, mely azonban balul ütött ki a törökökre nézve, mert a magyarok a párkányi agát fiával együtt elfogták és febr. 19-én Érsekújvárott lefejezték. Musztafa portyázásai sok emberébe kerültek, ezért az esztergomi őrségben beállott hiányok pótlása végett, 1652-ben Budára ment katonákért, a holtatár lovasságot bocsátottak rendelkezésére. (Németliy Lajos i. m.) Musztafa rablókalandjainak megtorlására Forgách Ádám 1649 okt. 27-én, Párkány mellett, megtámadta a törököket, közülök sokat levágott, vagy fogságba vetett. Szőgyén őrsége is gyakran hadakozott a törökökkel ; így 1630-ban betört Párkányba, de 1631-ben és 1654 febr. 28-án viszont a török csapott Szőgyénre. Béketanácskozások. Vz esztergomi török őrség.