Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Pálffy Miklós várparancsnok

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 352 Pálffy Miklós várparancsnok ostrom alatt a keresztény táborba szöktek át. (Millenn. Tört. V. 514. Hadtört. Közlemények 1891—1892. évf. Némethy Lajos i. m.) A bevonult zsoldos had azonnal nekilátott a fosztogatásnak. Az idegen zsoldosok, a kik között több protestáns vallású volt, nekiestek a székesegyházban levő köszobroknak, s azokat kardjaikkal és tőreikkel megcsonkitották. Ekkor pusztult el a székesegyház belső díszítése is, a melyet a törökök sértetlenül hagytak. Mátyás főherczeg Pálffy Miklóst tette meg Esztergom parancsnokává, ka ki hozzálátott a vár megerősítéséhez. A Szent-Tamás-hegyen kastélyt (erődítvényt) építtetett, s ugyan e hegy lejtőjén, le egész a Dunáig, ugyancsak négy, bástyaszerű erődítvényt emeltetett, ezeket egymással összekötötte, úgy hogv átjárás volt egyikből a másikba. E bástyákat ágyukkal és mozsarakkal erősítette meg. A törökök azonban nem mondtak le Esztergomról. Mohamed, anatoli beglerbég a volt esztergomi várőrséget sietve rendbe hozta. Szept. havától kezdve, majdnem naponként mutatkoztak törökök Esztergom környékén, sőt október 1-én egész a Vízivárosig portyáztak és ott több német katonát levágtak. Mohamed beglerbég 1595 okt. 11-én mintegy 7—8000 embert küldött Esztergom alá, ekkor kevés híja volt hogy a várat vissza nem foglalták. A várőrség viszont portyázó kirándulást tett Buda felé s ez alkalommal a budai basa 400 tehenét és számos lovát hajtották el. Pálffy sürgetésére 600 embert küldtek Esztergom védelmi munkálatainak befejezésére, a kik Sprinzenstein mérnök vezetése alatt serényen dolgoztak. 1596 jan. elején 500 vallon érkezett a várőrség megerősítésére, ezeknek csakhamar alkalmuk nyílott a törökökkel szembeszállani, a kik február hó 25-én egészen a Vízivárosig nyomúltak előre. Márczius 20-án újabb török portyázok mutatkoztak Esztergom alatt. Pálffy Miklós 1596 január 26-án egész Óbudáig hatolva, az ottani keresztény lakosokat kiszabadította és Esztergomba kisérte, a honnan egynapi pihenő után, tovább folytatták útjokat Érsekújvár felé. 1596 folyamán a portyázás szakadatlanul tartott. A zsámbéki törökök Köbölkút és Bátorkeszi községeket fosztották ki, de portyázásukból visszatérőben az esztergomi őrség feltartóztatta hajóikat. 1597-ben Petz dandárával erősítették meg az esztergomi őrséget, mely 5 zászlóalj gyalogosból és 1500 lovasból állott. (Némethy i. m. 132 1.) Tata bevétele után, 1597 október havában, mintegy ezer török lovas Esztergom alá jött s felszólította a várbelieket a vár feladására ; a várbeliek ágyulövésekkel válaszoltak, mire a török lovasok csakhamar elillantak. 1597—98 telén Pálffy mellett Orczy Péter ezredest is Esztergomban találjuk. Ekkor született meg Győr visszavételének terve, melynek kivitelét itt állapították meg, s innen indultak ki márczius 29-én Győr visszafoglalására. 1598-ban komoly veszedelem fenyegette Esztergomot. Ez időben sok török fogoly volt a várban, ezek összeköttetésbe léptek a budai basával, a ki azt tanácsolta nekik, hogy gyújtsák fel a várat. De tervök idő előtt kitudódott, s a főczinkosok máglyán vesztek el. 1598-ban az őrség is fellázadt a zsoldhiány miatt, s csak akkor csendesedett le, a mikor Schwarzenberg a 80.000 tallér zsoldhátralékot kifizette. 1599-ben Schwarzenberg és Nádasdv Esztergomba jöttek csapataikkal, honnan, Pálffyval egyesülve, Zsámbék alá csaptak, majd Buda elfoglalását kísérlették meg. 1599-ben Pálffy újból nekifogott Esztergom megerősítéséhez, mely czélra 2500 sánczmunkást bocsátottak rendelkezésére. Ebben az évben a hajdúk mintegy 5000 nőt és gyermeket szabadítottak ki a hódoltsági részekről, s Esztergomba kísérték őket, a honnan biztosabb helyre vonultak. 1599 szept. 29-én Kutassy János érsek érkezett Esztergomba, honnan Pálffyval, Nádasdyval és Petz Bertalan doktor udvari tanácsossal együtt az Esztergom és Visegrád közötti szigetre hajózott, a hol már vártak rájuk a török békebiztosok. De a béketárgyalások eredménytelenek maradtak, mert a törökök Esztergom visszaadását követelték. Mivel félő volt, hogy a törökök ismét megkísérlik Esztergom visszavételét, a Mösburg-ezredből néhány zászlóaljat és 1500 sziléziai lovast rendeltekEsztergomba.