Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Pucz Antal - Rajner Lajos - Rajnis József - Récsey Viktor - Réger Béla dr - Réh János - Rendek József - Rényi József dr
Irodalom, tudomány és művészet. 157 Pucz Antal, alesperes, szül. Esztergomban, 1767-ben. Itt végzé középiskoláit, a hittudományt Pozsonyban. 1790-ben fölszenteltetvén, káplán volt Óbudán, majd helyi káplán Érseklélen. 1798-ban plébános lett Nagybajcson, 1812-ben Ballonyban ; utóbb alesperes lett. Meghalt 1831-ben. Művei : A Vallás győzedelme a mai Hitetlenek és uj Böltsek ellen. (Németből ford.) 1797. A Teremtőnek esmérete és szeretete, a teremtmények vizsgálásából. (Németből ford.) 1807 A keresztes hadaknak rövid leírása. 1816. — Értekezés a ragadó nyavalyákról, azoktól való őrizkedésről. 1816. — Tavaszi virágok. 1817. — Aesthetika, vagyis A Szép Tudományoknak Theoriája. (Németből ford.) 1817. — A babonának és az ő sokféle nemeinek rövid előadása. 1822. Nyári rózsák. 1823. — Értekezés a nemzeti nyelv tökéletesítése és terjesztéséről. 1824. Őszi gyümölcsök. 1827. — Értekezés az ördöngösségről. Latinból. 1829. — A Tudom. Gyűjteményben : A tudósok a tudományok becséről. 1817. — Kant filozófiájának fő resultátumai. 1818. — A nevelésbeli fenyíték mineműségéről. 1819. — Az akarat szabadsága. 1828. — Jámbor élet, szoros ösvénv. Hierónak, Syrakusai királynak története. Rajner Lajos, püspök, érseki helyettes, született 1842-ben. 1869-ben fögimn. tanár volt Nagyszombatban; később érseki levéltáros és szertartó, szentszéki jegyző, majd herczegprímási titkár, 1882-ben pedig irodaigazgató lett. Négy év múlva esztergomi kanonokká, nemsokára ez. préposttá, 1900-ban pápai prelátussá nevezték ki. Bővebben ismertetjük működését szülővármegyéje, Hont keretében. Munkái: Szent beszéd a szent benedeki apátsági templom helyreállítása alkalmából. 1889. A kereszt Isten ereje. Nagypénteki szent beszéd. 1890. — Szent beszéd Szent István királv ünnepén. 1890.—Gedeon harmatos és száraz gyapja. Szent beszéd. 1890. — Mária, Magyarország Nagyaszszonya. Szent beszéd. 1896. — A püspöki székek betöltésének története, különös tekintettel Magyai országra. 1901. — A rituálé kérdés Magyarországon. 1901. — Szent beszéd az esztergomi Szent Anna-templom helyreállítása alkalmából. 1901. — Szent beszéd Szondi György hősi halálának negyedfélszázéves emlékére. 1902. — írt továbbá szent beszédeket a Katholikus Lelkipásztorba. Isten igéjébe ; értekezéseket, könyvismertetéseket, verseket különféle lapokba és folyóiratokba. Rajnis József, a magyar irodalom nagybuzgóságú úttörője, mint Jézustársasági tanár működött Esztergomban, 1761-ben. Később Kassán, Nagyszombatban és Győrött tanított, a mely utóbbi helyen 1786-ig az akadémia egyházi felügyelője volt. Végre a keszthelyi Georgicon igazgatójává nevezték ki. a hol 1812-ben meghalt. Récsey Viktor, gimn. tanár, született 1858-ban. A Sz. Benedek-rendbe lépvén, több helyen működött mint tanár ; 1891—94-ig Esztergomban tanított, utóbb a középponti könyvtár őre volt Pannonhalmán. Meghalt 1908 október havában. Egyéb művein kívül, esztergomi tartózkodása idejében írta : Néhány kiváló emlék Esztergom vidékéről. 1892. — Az esztergomi Sz. Lőrincz-templom maradványai. 1893. — Pannónia ó-kori mythologiai emlékeinek vázlata. 1894. Réger Béla dr., főgimn. tanár Szentgotthárdon, szül. Esztergomban, 1882-ben. Munkái: P. Ovidius Naso : Fasti. 1903. —A határozott névmutató. 1905.—Mikszáth, Herczeg, Ambrus. (Ismertetőfelolvasások) 1908. — Czikke: Az ,,articulus" magyarjai. (M. Nyelvőr. 1904.) Réh János, szül. 1821-ben, Esztergomban. Fölszenteltetése után nyergesújfalusi, később esztergom-vízivárosi káplán lett, végre káptalani karkáplán volt ; 1850-ben a pesti papnevelőbe került lelkiigazgatónak; 1853-tól Esztergomban működött lelkiigazgatói minőségben. 1864-ben betegeskedése miatt nyugalomba vonult. Meghalt Meránban, 1895-ben. Munkái : Manuale ordinandorum usibus cleri iunioris et neo-sacerdotum. 1860. — Czikkei a budapesti növ. papság Munkálataiban és különféle lapokban, folyóiratokban jelentek meg. — Kéziratban hátrahagyott munkája : A szükségesebb egyházi reformokról. 1865. (3 kötet.) — Comee Pius 1892. (1 köt.) ' Rendek József, született 1810-ben. 1861-ben lett esztergomi kanonokká s utóbb ez. apáttá nevezték ki. Meghalt 1875-ben. Bővebb életrajzát szülővármegyéje, Komárom keretében közöltük. Rényi József dr., szül. Esztergomban, 1871 febr. 15-én. Iskoláit az esztergomitanintézetekbenjogi tanulmányait Budapesten végezte, s 1891-ben mozgalmat indított egy válaszirat érdekében, a melylyel a magyar főiskolák ifjúsága a bukaresti diákoknak akkor egész Európában terjesztett magyarellenes memorandumára felelt. Ez irat magyar, franczia és német kiadásban jelent meg, s több ezer példányban terjesztették el Európaszerte. 1891—2-ben az egyetemi ifjúság az Egyetemi Kör elnökévé választotta, s ez időben az Egyetemi Lapok szerkesztője volt. Egyetemi tanulmányai végeztével hosszabb tanulmányútat tett Franczia-, Angol- és Olaszországban. 1895-ben a közoktatásügyi minisztérium kebelébe lépett, melynek elnöki osztályában, mint a miniszternek fenntartott ügvek előadója, tíz évig működött. 1900-ban a budapesti tud. egyetem jogi Pucz Antal. Rajuer Lajos. Rajnis József. Récsey Viktor. Réger Béla dr. Réh János. Rendek József. Rényi József dr. 8*
