Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Erdészet

101 Közgazdaság. a gyökérzetnek a különböző talajviszonyokhoz való alkalmazkodási képességét növelik. E kertészet látja el a székesfőváros fenyőfaszükségletének nagy részét. Esztergom vármegye kertészetének mintegy különlegessége a badeni szagosmeggy fának a tenyésztése. Ezt a fanemet, melynek hajtásait különféle műipari czélokra használják fel, a vármegyében Vimmer Ferencz, a kiváló pomologus Búcson kb. 12 k. holdon, Vimmer Béla és Imre földbirtokosok Karván kb. 20 holdon és az Oltossy testvérek Esztergomban kb. 30 holdon termelik. A legelső badeni szagos meggyest a vármegyében Oltossy Pál 48-as honvédszázados ültette, a ki egyszersmind a meggyfatermékek egy részének feldolgozására gyárat is alapított. Evenként az összes meggyesekből előállítanak mintegy 5—800,000 db. botfát különféle nagyságban, vastagságban és értékben. Megemlíthető, hogy az Oltossy testvéreknek az esztergommegyei telepeiken kívül van még Fegyverneken 40 holdas és Monfalconeban (Triest mellett) 300 k. holdas meggyese, a mely területek termékeit főleg külföldön értékesítik. Esztergom vármegyében 1896-ban az országos összeírás szerint volt : almafa 24,000 db., körtefa 36.887 db., cseresznyefa : 23,837 db., meggyfa : 22,667 db., őszi baraczkfa : 44601 db.; kajszínbaraczkfa : 16,220 db.; szilvafa: 119,671 db.; diófa 21,504 db.; mandulafa 2,387 db.; gesztenyefa 232 db.; eperfa : 37,847 db.; összesen : 349,857 db. gyümölcsfa. A gyümölcstermelés előmozdítására jc hatást gyakorol az „Esztergomi gazdasági egyesület" vezetése alatt álló gyümölcstelep, valamint a marosi gyümölcskereskedők, a kik évente, mint azt a szőlőszet rovatában is felemlítettem, Esztergom vármegye szőleiből mintegy 700 q. szőlőt vesznek meg. Esztergom vármegye területét hajdan hatalmas erdőségek borították. Különösen híres, a római gazdasági íróktól is többször említett erdők terültek el e vármegye dunajobbparti részén, melyeket — hosszú évszázadok alatt — bár erősen elpusztított az ember, mégis e rengetegeknek nyomaival ma is találkozunk ; a Gerecse vén tölgyei ma is büszkén hirdetik a fás flóra egykori uralmát e vidéken. Nem is olyan régen, — alig 200—250 évvel ezelőtt, — nagyon sok helyen a Duna habjai mosták az erdők lábait ; sok helyen, a hol ma a gabona kalásza reng, az ős szilfák és bükkösök ágait hajtogatta a szellő. Jelenleg a vármegye erdeje 35,786 k. hold, — az összes tei iilet mintegy 19%-a, —a melynek legnagyobb része, 27.871 k. hold, a dunajobbparti részen terül el, míg a dunabalparti területen 7915 k. hold. Talajnemek szerint feloszlik a terület : a) feltétlen erdőtalajon álló erdő van 32,850 k. hold ; b) futóhomokon 511 k. hold ; c) nem feltétlen erdőtalajon 575 k. hold. Fanemek szerint van : tölgyerdő : 28,482 k. hold; bükk- és más lomberdő : 5631 k. hold; és fenyőerdő : 53 k. hold. Honos fanemek közül a legnagyobb menynyiségben el van terjedve : a tölgy, a bükk, a gvertyánfa ; szétszórva : a kőris, a juhar, a szil, a vadkörte, az éger, a hárs, a cseresznye, az akácz és a szagosmeggy. Az állatok minősége elég jónak mondható. Esztergom vármegye erdőterületének legnagyobb része nagybirtokosoké, ú. m. : az esztergomi érseké 10,446 kat. hold. az esztergomi káptalané 4,861 ,, ,, gróf Pálffy Miklósé 2,422 „ herczeg Metterniché 1,924 ,, ,, a m. kir. Közalapítványé 5,624 ,, ,, Reviczkv Károlyó 1,023 .. ,. összesen : 26,300 kat. hold, a mely erdőterületnek legnagyobb része állami felügyelet alatt lévén, a minisztériumtól jóváhagyott üzemtervek szerint kezelik. A magántulajdonban levő erdőbirtokok tulajdonosai erdeiket szintén többnyire rendszeres gazdasági üzemtervek szerint kezelik. A kopár területek beültetése nagyon lassan halad előre, a minek főoka a nép közönyössége. 1900-ban 72,000 db. ingyen-csemetét osztott ki az állam, melyből mintegy 60% megeredt a kiültetés után. Az erdőket sarj- és szálerdő-üzemmel kezelik. A fordák 20—80 évesek. Az erdők kihasználása főleg tűzifaeladással történik ; az uradalmaknál azonban sok fát értékesítenek mint faragatlan szerszámfát és épületfát, vasúti Erdészet.