Kerti kalendárium, 2018. szeptember (30. évfolyam, 9. szám)
NÖVÉNYORVOS A GYÜMÖLCSÖSBEN Szeptember végétől a kifejlett hernyók elhagyják a gyümölcsöket, és telelésre alkalmas helyet keresnek, például a kéregrepedésekben, a gyümölcstárolóban, a talaj felső rétegében, száraz növényi maradványokon vagy az összeszáradt gyümölcsökön, ahol sűrű gubát szőnek, majd abban áttelelnek. A hernyók április végén a telelőhelyeken bábo- zódnak, az első lepkék április végén-május elején jelennek meg. Lényegesen csökkenne a károsítás, ha a kerttulajdonosok elvégeznék a téli fatisztogatást, rendszeresen összeszednék a fák alól a hullott, beteg gyümölcsöt vagy május közepétől hernyófogó öveket alkalmaznának. Ezek a munkák sajnos túlzottan munkaerő-igényesek, ezért rendre elmaradnak. Tojásrakás idején és tömeges lárvakeléskor kitinszintézist gátló szerekkel (pl. Dimilin 20 WP) és a Bacillus thüringiensis hatóanyagú biológiai készítményekkel (pl. Dipel DF) eredményesen védekezhetünk a kártétel ellen. Fontos! A fák törzsére erősített hernyófogó övékben a telelő hernyók egy része eredményesen összegyűjthető, amíg a hullott, fertőzött gyümölcsök rendszeres összeszedésével a még bennük károsító hernyók semmisíthetők meg. A hullámpapír öveket május közepétől kell felhelyezni a fák törzsére, és kéthetenként cserélni, egészen gyümölcs szedéséig. Ezekkel a kémiai védekezés hatékonysága is növelhető. A sodrómolyok nyári nemzedékeinek rajzása gyakran elhúzódik, ilyenkor még szüret idején is károsíthatnak a hernyók, elsősorban az almán, de csonthéjas gyü- mölcsűeken, sőt a bogyósokon is. Az egy- nemzedékű fajok csak tavasszal, a kétvagy többnemzedékűek (pl. a barna és zöld sodrómoly) nyáron is károsíthatnak, illetve megtalálhatók a fákon. Az utóbbiak közül az almailonca az egyik legjelentősebb sodrómoly, amelynek három nemzedéke van, és emiatt a rügyeket, leveleket (2. kép) és a termést is megtámadja. Betakarításkor a károsodott termés meny- nyisége a 20-30 százalékot is elérheti. A közelgő szüret miatt ellenük csak akkor védekezzünk, ha tömegesen fordulnak elő. % \ © Alevélaknázó-molyok gyakori kártevők az almában. Többnemzedékes fajok, ezért a te- nyészidőszak végén is veszélyeztetik a lombfelületet. Hernyóik a levéllemezben hólyagoson kifehéredő vékony, hosszanti kanyargós járatokban, vagy kerek, illetve ovális, foltszerű aknában rágnak (3. kép). Egy részük az aknákban telel át, ilyen az almalevél-akná- zómoly és az almalevél-sátorosmoly hernyója, más részük viszont a fák törzsén (lombos- fa-fehérmoly, kígyóaknás ezüstmoly) vagy a talajban (almalevél-törpemoly) bábozódik, és ott telel. Évente több (2-4) nemzedékük 23
