Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

A kiadó előszava

A KIADÓ ELŐSZAVA

örömmel és szeretettel bocsátom útjára a sorozat tizedik kötetét, amely az esztergomi Prímási Levéltár és Főkáptalani Levéltár igazgatójának, Sr. dr. Beke Margitnak az írása. Fáradságos kutatással nemcsak az esztergomi kanonokok 1900-tól kezdődő életrajzát és arcképsorozatát gyűjtötte össze, hanem számtalan helyen pótolta a korábbi hiányosságokat is, főként amelyek Kollányi Ferenc (1863—1933) figyelmét elkerülték. Munkájának az is nagy érdeme, hogy első ízben ad részletes tájékoztatást az Esztergomi Főkáptalan történetének forrásairól, helyzetének és szerepének jelentőségéről a 20. században, annak belső struktúrájáról — mint a stallumokról és főesperességekről —, valamint a káptalan belső életéről és vagyoni helyzetéről. Meg vagyok róla győződve, hogy írása — amely elsősorban a mai magyarországi közönségnek szól, amely már alig otthonos a magyar egyház történeti berkeiben — a szakemberek és érdeklődők figyelmét egyaránt felhívja és mindenkinek jó szolgálatot fog tenni.

Bonn, 1989. augusztus 20.

Adriányi Gábor