Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)
II. Esztergomi kanonokok
12. ROSZIVAL ISTVÁN dr. teol. 1889. dec. 20. — t 1916. szept. 1. A Nyitra megyei Kisváradon született 1844. aug. 4-én. Gimnáziumi tanulmányait Esztergomban és Nagyszombatban végezte, a teológiát Pesten sajátította el a Központi Papnevelő Intézet növendékeként. 1868. aug. 2-án történt pappászentelése, ezután káplánként Stomfára kerül, innen 1870-től Besztercére kap kinevezést először mint plébánoshelyettes, 1873-tól mint plébános. 1883-ban helyettes, 1884-ben kerületi esperes lesz a stomfai kerületben. 1877-ben megszerzi a teológiai doktori címet. 1886-ban a perbetei plébánián tevékenykedik és egyúttal az udvardi kerület esperese. Két év múlva Tardoskedden plébános és az érsekújvári kerületnek esperese. Az esztergomi székeskáptalanban 1889. dec. 20-án mesterkanonoki kinevezést kap és fokozatos előléptetés útján 1900-ban nyitrai, 1908-ban főszékesegyházi főesperes, végül 1916-ban az őrkanonokságig jut el. 1891-ben Szűz Máriáról nevezett pécsváradi apát lesz. 1890-ben megbízást kap a főegyházmegyei iskolák tanfelügyeletére. 1893-tól az esztergomi szemináriumban rektor és a teológiai főiskola prorektora. 1913- ban prímási főszentszéki ülnöknek nevezik ki. Hosszú ideig tevékenykedik országos politikai színtéren. 1881—92 között a stomfai kerületnek országgyűlési képviselője. 1898-ban a várnai kerület választja meg e tisztségre. Ugyanezen évben a stomfai kerületben liberális programmal lép fel képviselőjelöltként. Prohászka Ottokár ezt a sajtóban kifogásolja. Végül is Roszivalnak meg kell válnia a szemináriumi rektorságtól. Különösen gazdasági ügyekhez értett, és ezen tehetségét a káptalan az érseki javak rendezésénél vette igénybe. Családi iskolai ösztöndíj alapítványra 100 000 koronát adott. Szülőföldje iránt különös szeretettel viseltett. 1916-ban 40 000 koronás alapítványt tett egy Nagysurányban létesítendő második kápláni állásra azzal a feltétellel, hogy a kisváradiak számára vasár- és ünnepnapokon istentiszteletet tartson és egyébként is törődjék velük. Esztergomban hunyt el 1916. szept. 1-én, életének 73., papságának 48. évében. A székesegyházi beszentelés után szülőföldjére, Kisváradra szállították át. 44