Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

I. Az Esztergomi Főkáptalan

denciával és külön javadalommal rendelkezett a többi egyszerű kanonok előtt — és ez állt a főesperesekre is. A 396. kánon 1. §-a szerint a dignitáriusokat a Szentszék nevezte ki. Eszerint az oszlopos kanonokok kinevezésén kívül a főespereseké is a pápának lennének fenntartva. Serédi Jusztinián a káptalannal egyetértőleg a rezerváció szűkítését tartotta szem előtt. Lépőid Antal kanonok tervezetében sajnálkozik „a régi alkotmány feladása“ felett, de elfogadná, hogy a nagypréposton kívül mindenki egyszerű kanonok lenne, akik egyformán részesednek a javadalomból.24 A hivatalok — olvasó, éneklő, stb. — meg­maradnának külön javadalom nélkül, de ezek már csupán megbízatások lettek volna. Ez a levél azonban csak tervezet maradt. A kinevezéseknél érvényben maradt a pápai hozzájárulás mind az oszlopos kanonokoknál, mind a főespe­reseknél. A pápai rezerváció a II. Vatikáni Zsinat után megszűnt. Az 1930-as évektől kezdve új adományozható cím jelent meg „érseki tanácsosi“ név alatt. Sede impedita alkalmával, amely a főegyházmegyében legutóbb 1949—73 között volt, az ordinárius „Főegyházmegyei tanácsosi“ címeket adott kitüntetésképpen. A második világháború után megszűnt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisz­térium és a vallásügyek intézését az Állami Egyházügyi Hivatal vette át. Ettől kezdve a kanonoki kinevezéseket az ordinárius a főkáptalan elé terjesz­tése után az ÁEH elé vitte, amely az előzetes hozzájárulást adja meg.25 A legújabb kódex szerint a kanonoki kinevezés a káptalan meghallgatásával a megyéspüspök joghatósága alá tartozik.26 b) Kanonoki stallumok A XX. században a főkáptaianban 22 stallum található, noha történtek kísérletek e szám csökkentésére, sőt ténylegesen kevesebb kanonoki szék volt betöltve. Egy-egy kanonoki kinevezés személyre és meghatározott stallumra szólt. A mesterkanonokok fokozatos előléptetéssel jutottak feljebb a mesterkanonoki, főesperesi, végül az oszlopos kanonoki stallumokba. Minden előléptetés külön kinevezéssel járt, kivéve a pozsonyi főesperességet. A nagyprépost kinevezése nem föltétlenül fokozatos előléptetés útján történt, hiszen a kanonokok közül bárkit kinevezhetett a prímás. Fokozatos előléptetés figyelhető meg Blümel- huber Ferenc, Rajner Lajos, stb. esetében, de Fehér Gyulánál és Meszlényi Antalnál ez nem mondható el. A káptalanban a kispréposti címeket egy-egy kanonok viselte. Az oszlopos kanonokok a főszékesegyház szűkebb szolgálatában álltak: az olvasókanonok a levéltár őreként, az éneklőkanonok az istentiszteleti rend felügyelőjeként, az őrkanonok a sekrestye és kincstár őreként. A főesperesek az egyházkormány­zatban az adminisztrációs tevékenységek közvetítői voltak az érsek, a papság és a hívek között. A mesterkanonokok a középkorban a káptalani iskolában tanítottak. Az első világháború után a 22 kanonoki stallum leszállítására törekedett az érsek, hiszen nem látta indokoltnak fenntartásukat a javadalmak egy részének elvesztése miatt. A stallumok azonban mind megmaradtak, sőt a főesperesi címeket is adományozták. A második világháború után ugyanez a törekvés figyelhető meg. A káptalan VÁROSI KÓSYVTÁR ESZIERGOM now 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom