Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

II. Esztergomi kanonokok

58. MERTÁN JÁNOS dr. kán. jog. 1938. febr. 24. — f 1973. aug. 1.

Az Esztergom megyei Párkányban született 1884. jan. 6-án. Hittudományi tanulmányokat Esztergomban végzett a főiskolán.

Esztergomban szentelték pappá 1906. jún. 26-án. Ezután káplánként kerül Komáromba, majd Udvardra. A következő évben Budapesten hitoktató és az Üj Szent János kórház kisegítő lelkésze. 1919-ben Dömösön plébánosi kinevezéssel működik, ahol 1926-tól helyettes, 1929-től kerületi esperes lesz.

Az esztergomi főkáptalanban 1938. febr. 24-én mesterkanonok, majd fokozatos előléptetéssel 1947-ben komáromi, 1951-ben főszékesegyházi főesperes, 1954-ben az őrkanonokságot éri el. 1966 után nagypréposti helyettesi teendőket is ellát.

1938-tól kezdve 1948-ig a főegyházmegyei katolikus iskolák főtanfelügyelője volt. 1941-ben az esztergomi Érseki Tanítóképző Intézet internátusának rektoraként működött. A második világháború után provikáriusi tisztséget tölt be, ez alól 1951-ben felmentik, továbbá a főszékesegyházi főesperesi teendők alól is. 1958-ban a Székesfehérvári Papi Otthonba küldik, ahonnan 1963-ban visszatérhet Esztergomba.

Gyémántmiséjét ebben a városban ünnepelte meg. 1973. aug. 1-én, 90 évesen halt meg, papságának 67. esztendejében. A bazilika sírboltjában nyugszik.

Források:

Circulare FL Liber cantoralis

Sematizmus

112