Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Szentbeszédek

És várja őt egyházmegyéjébe a Szent Mór püspök, Szent István barátja, a lilio- mos Szent Imre herceg hétszeres csókkal kitüntetettje. Pogány-tépte egyházmegyé­jének fáradhatatlan apostola. Minden gondolata: Ahogy a szent király akarja. Viharzik a Tibériás, amikor rászállszIS De az Egyház hajója alatt a tenger ritkán viharmentes, hiszen ez is, akár a mi Dunánk aqua contradictionis.6 A szellem és a fegyver, a lelkiismeret és a kard'1 harca folyik világszerte. Az Isten ad vagy enged hatalmat, de nem ad hozzá mindig elég nagyságot, hogy vissza ne éljen a hatalom­mal. És idegesíti a hatalmat Isten jelenléte, és az ezt hirdető Egyház jelenléte a tör­ténelemben. Az Egyház azt a szellemi szabadságot hirdeti, amelyet Istentől kap­tunk. Ebből ered' a szülők természetjoga és az Egyház elidegeníthetetlen nevelő jo­ga. Az Egyház csak akkor igazán szabad, ha az igazságot gátlás nélkül megmond­hatja, a nagyi és kis Napóleonoknak és Hitlereknek. Nagy áldás az emberekre, ha van közöttük, fölöttük valaki, aki a leghatalmasab­baknak is megjelölheti: mi jogos és nem jogos?k Mi lesz a népekkel, ha az igazság­nak ez a szava elnémul körükben? VII. Pius pápa élete 8. évtizedében hat éven át fogoly messze Rómától, a felfuvalkodott, a sikereitől megmámorosodott Napóleon kezében. Pileolusa már szétfoszlott, fehér reverendája leszakadt, gombját más hiá­nyában maga varrja fel. A zsarnok elvéteti íróasztaláról az írótollat is. Az öreg Pápa odaborul a feszület elé: „Ó Uram, Tetőled ezek nem félnek, de az én toliamtól fél­nek." Napóleon beront1 hozzá toporzékolva - mivel nem enged - makacsnak és Anti- krisztusnak mondja. „Mindennel elhalmozzukm Szentségedet nem bánunk ember­ségesen? Nem én vagyok a hibás, az Egyház konok." A szent aggastyán hallgat, csak nézi a zsarnok kidülledt vérereit. Én pedig kérdem: Nem ismerősek ezek a vádakn a mindig régi és mindig új szó­tár készletéből? A nagy Napóleon ártatlan angyal,0 vagy a tételeinek hirdetői nem járnak igaz­ságban és szabadságban. Ahol Jézus nevét meghajolva mondják és keresztet vetnek, megbántva érzik ma­gukat a pápa, a püspök és az újmisés ilyetén kezelése miatt. Tibériás, Róma, Saba- ria, Pécs, az egész Egyház egy. Ha durvaság megütni egy nőt - mondja Montalam- bert - még nagyobb durvaság megütni az Egyházat, amely több a nőnél: Krisztus - adta édesanya. Az anyát is meg lehet ugyan ütni, vérbefagyasztani, üldözni, de csak olyan ember teszi, aki önnön gyalázatában jár. Bossuet mondotta: Mi dicsőségnek tartjuk az engedelmességet Róma örökkévaló püspökének. A vele egységben élő szombathelyi, pécsi püspöknek való engedel­messég odafűz Rómához. Főpásztor Testvérem! A te hivatásod kiáltani a lelkiismeret szavát, ahogy ma énekeltük: Ne mondd az árnyékot fénynek, sem a fényt árnyéknak, nem jónak a rosszat, sem jót rossznak.? Az idő az Isten kezében, és az idő az Igazság szövetsé­gese. Ne félj viharos tengerre szállni,8 melléd hívtuk Róma, Sabaria és Pécs szentjeit, az összesr mennyei karokat, de kéretlenül is kísér két egyházmegye papságának és híveinek imája, hogy erősítsd meg a hitben Atyád fiait.7 Amen. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom