Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Szentbeszédek

1) Fölséges történelmi és evangéliumi tőkéi vannak Szent Benedek fiainak a szel­lemi atyaság terén: a) 1400 esztendő összegyűjtött szellemi kincseit vetik bele az ifjúság nevelésébe. És itt nem arra mutatok rá, hogy a történelem bencés századokat tart nyilván, és aki Európa és Magyarország bizonyos korának történelmét meg akarja írni, annak - Nikel szerint - a 37.000, illetőleg 80 fennálló vagy elenyészett bencés kolostor tör­ténetét kell megírnia. Arra sem mutatok rá, mit jelent ez a rend a népvándorlás vi­harában rombadőlt Európa számára, a mocsarak lecsapolása, őserdők irtása, híd- és útépítés terén; mit jelentett a kéziratok másolása, a tudomány, művészet, a gaz­dasági élet, ipar, műipar, az iparos- és munkásképzés, a nagyipar alapjainak lera­kása; mennyit teljesített jelszó nélkül a munkaszabadság terén; mint karolta fel atyáskodva a szegényeket és utasokat, akikből évente 17.000-et látott el csak a híres Cluny; a betegeket, akiknek a bencések állítják Salernoban az az első orvostudomá­nyi egyetemet, 20.000 lazárett-tel kiiktatják Európából a bélpoklosság borzalmas betegségét.13 Mellékes itt az is, bár atyai vonás, hogy a bencések hozták Közép-Eu- rópába a közélelmezés terén oly jelentős babot, lencsét, káposztát, répát, almát, körtét. A zempléni vőfély mondja: Jó... uraim, a töltött káposzta, áldja meg az Isten, ki mihozzánk hozta. b) Ez a történelmi tőke felbecsülhetetlen; nincs is intézmény és nevelő, amely és aki ebben a tekintetben versenyre kelhetne a tanítás és nevelés terén; de ezt még betetőzi a szellemi atyaságnak az a magaslata, amely immár egyéni tőke, egyéni ál­dozat, a három evangéliumi tanács, az életre szóló hármas szerzetesi fogadalom: örökös tisztaság, teljes szegénység és tökéletes engedelmesség. Ez lemondás a testi atyaságról, a családi vagyonról és az atyai hatalomról, hogy cserébe övé legyen a szellemi atyaság. Ezzel a kemény áldozattal nevelnek szenteket, vértanúkat, kato­nákat, lovagokat, földmíveseket és iparosokat, hithirdetőket és a közélet egyénisé­geit másfél évezreden, nálunk egy évezreden át. 2) Az egyéni áldozat és a történelmi patina felett van még öröm: küldetésük hoz­zátok. A család után a legrégibb isteni intézmény, az Anyaszentegyház, az édesa­nya, a Sancta Mater Ecclesia3 küldi nevelőiteket lelketekhez. Annak az Egyháznak a megbízott küldöttei ők, amelynek 19 és fél évszázada Jézus mondotta: Elmenvén tanítsatok, szentségekkel megszenteljetek és a törvények megtartását szorgalmaz­zátok.4 Emeljétek ki édesanyátok leikéből annak minden finomságát, szeretetét és jósá­gát a gyarló, a földi elem fölé; emeljétek meg azzal, amivel a költészet, a művészet azt megeszményesítette. Adjátok hozzá Krisztuson, mint szegletkövön a Szentlélek kegyelmi birodalmát, amely tanítja és finomítja az Egyházat: akkor megsejtitek az Anyaszentegyház anyaiságát: imádkozó Egyház, igehirdető, tanító Egyház, meg­szentelő Egyház, veled küzdő Egyház, örökre boldogító Egyház. Kedves Híveim! Kedves Fiaim! Amikor egyszerű, igénytelen épületetekben a 25 év repkényei közt ma a történelem és kegyelem járását ünneplitek, és örvendeztek, hogy az öreg fának számotokra fia­tal rügyei is vannak, az öreg és ifjú Tóbiás kérdése kél ajkatokon Szent Ráfael sze­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom