Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Névlexikon

Lajos átadta neki (1380). A magyar urak felajánlották neki a trónt (1385). Merénylet következtében Visegrádon elhunyt. II. 159

KÁROLY Róbert, III. — magyar király (1288; uraik. 1307—42). Martell Károly és Habsburg Klemencia fia, nagyanyja Mária magyar hercegnő, az Anjou-ház magyarországi megalapítója. 1301 tavaszán Esztergomban megkoronázták, közben Cseh Vencelt (1301-05), majd bajor Ottót (1305-07) ismerték el a magyarok királynak. Trónját 1308-ban tudta véglegesíteni. Tartományurakat legyőzte. Az udvari hierarchiát megteremtette, aranyforintot bevezette, aranybányászatot fellendítette, igazgatási, jogi reformokat vezetett be. Jelentős külpolitikát folytatott. 1.70,126,127,196., II. 132,137,157,159., III. 86,136

KÁROLY, III. — német-római császár, magyar király VI. Károly néven (1711-40). A Rákóczi szabadságharc leverése nevéhez fűződik, a Pragmatica sanctio elfogadtatásával biztosította a Habsburgok trónját leányágon is, így lett Mária Terézia magyar királynő. A Temesköz török alóli felszabadítása nevéhez fűződik. 1.126,127,135

KÁROLY, IV. — osztrák császár, magyar király (1916-22). Ferenc Ferdinánd halála után trónörökös és király. A trianoni béke után két alkalommal jött Magyarországra, hogy érvényesítse jogát a trónra. Az antant hatalmak száműzték Madeira szigetére, ahol beletörődve sorsába meghalt. Boldoggáavatása folyamatban van. II. 132

KÁROLY, V. — német-római császár, spanyol király (1520-55). Róma ellen küldte hadait (1527), később császárrá koronázzák (1530). Majd lemondott trónjáról és a német birodalmat Ferdinándra bízta. Spanyol kiályként a vallásilag kettészakított Németországot akarta egyesíteni. Luthert a wormsi birodalmi gyűlésre (1522) meghívta, ott birodalmi átokkal sújtotta. A protestáns küzdelem végig kísérte életét. Lemondott, spanyol trónját II. Fülöpre, a németet Ferdinándra hagyta. I. 56

KAROLY AMBRUS, Estei — hercegprímás, esztergomi érsek (1785-1809). Ferenc császár sógora. Teológiai tanulmányát Szerencsen végezte. A váci püspökség kormányzója (1806), végül Esztergomi érsek (1808). A magyar püspöki székeket betölteti. Napóleon elleni harc vezetője Győrnél. A katonák között tífuszban halt meg Tatán, Esztergomban temették el. III. 164

KÁROLY, Borromei, Szent — bíboros, milánói érsek (1538-84). A páviai egyetemen jogot tanult. Apátsági jövedelmeket bírt. Rómában bíboros lett (1560), majd milánói érsek. Ezután pappá szenteltette magát. A Trienti Zsinat előmozdítója lett. Egyházmegyéjét felvirágoztatta, zsinatokat tartott. 1610-ben szenttéavatták. I. 87,146,147, 209

KÁROLYI, Klára OSC — apáca. A pesti klarissza-ház megalapítója és első rendfőnöke (1714). A kuruc K. Sándor generális leánya. Nagy része volt abban, hog apja vagyonát kórházakra, szerzetesházak és templomok alapítására fordította. I. 23,120,121., II. 60

KÁROLYI Mihály — elnök, államférfi (1875-1955). Szabadgondolkodó volt, az őszirózsás forradalom idején elnök lett, 1919-ben önként átadta hatalmát a kommunistáknak. Ezután az USA-ba emigrált, majd a második világháború után viszatért és hazánk párizsi nagykövete (1947-49). Ezután Franciaországban élt és halt meg. III. 120

200