Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Névlexikon

FRIGYES Vilmos III. — porosz király (1797-1840). 1821-ben konkordátumot kötött a Szentszékkel. Vegyesházasságoknál a gyermek atyja vallását követi. Egyházpolitikája miatt börtönbe vetette az érsekeket is. A luteránusoknak sem járt kedvében. II. 159

FÜLÖP, Néri, Szent — olasz rendalapító (1515-95). Megnyerő, derűs modorával Róma város hitét fellendítette. Megalapította az oratóriumot, amelynek feladta a szegény gyermekekkel való foglalkozás. A „nevető szent" nevet kapta. I. 92

FÜLÖP, IV. Szép — francia király (1285-1314). A vallást hatalmi eszköznek tekintette. VIII. Bonifác pápával összeütközésbe került, letette a pápát és ellene vonult. Anagniban a pápát fogságba ejtette. Ez után kezdődött a pápák Frnciaországba való átvitele, amit „avignoni fogságnak" neveznek. 1.223

GÁRDONYI Géza — író, tanító, újságíró (1863-1922). A Magyar Tudományos Akadémia tagja, írói munkásságának két fő területe a magyar falu és magyar történelem. Életének utolsó évtizedeiben Egerben élt és alkotott. Egyik nagyhatású regénye az Egri csillagok, amelyet megfilmesítettek. I. 71,219., 111. 101

GELLÉRT, Szent — Csanádi püspök, (997 után-1046). A velencei Morosini család sarja. Szerzetesként Jeruzsálembe kívánt menni, de Magyarországon Szent István udvarába fogadta és Imre fiának nevelője lett. Az 1030-ban alapított Csanádi püspökség élére helyezte. Pogánylá- zadás következtében a róla elnevezett Gellért-hegyről letaszították és agyonkövezték. I. 126, 127,128, 156, 160, 161,176, 177,178, 179,180,181,186, 196, 197,198,199, 200, 201, 203, 204, 215, 217, 223,237, 242,251., II. 58,89,138,144,146,172., III. 84, 86, 90,113,115,116,145

GERAMB, Ferdinánd br. OCSO — apát, író (1772-1848). Részt vett a napóleoni háborúban, fogságba esett. 1816-ban szabadult ki és a.trappisták rendjébe lépett, ahol 1837-től általános rendfőnök lett. II. 148

GERGELY, I. Nagy Szent — pápa, egyháztanító (590-604). Bencés szerzetesként választották pápává. A simónia, valamint a donatista eretnekséggel szemben küzdött. Az egyházi énekre különös hansúlyt helyezett, róla nevezték el a gregorián dallamot. Elsőként írta alá leveleit mint „servus servorum Dei". II. 166

GERGELY, VII. Hildebrand, Szent, — pápa (1073-85). Az egyetemes egyház érdekében küzdött. Célja a lelki hatalom fölérendelése a világi hatalomnak. Hozzá és IV. Henrik császárhoz fűződik az invesztitura-harc. A császár Canossa várában ugyan (1076) bűnei feloldozásáért esengett, mégis a pápa ellen harcolt. Gergely végül Salernoban számkivetésben halt meg. I.

223., II. 74

GERGELY, XV. Ludovisi — pápa (1621-23). Idős korában lett pápa. Az ő idejében alakult meg a Congregatio de Propaganda Fide. II. Ferdinánd királynál előmozdította a nikolsburgi békét. I. 57

GERGELY — győri püspök (1223—41). Tudós főpásztor volt. IV. Béla ügyében többször járt követségben IX. Gergely pápánál. A német lovagrendet Erdélyben megrendszabályozta.

189