Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Szentbeszédek

34. A Szent Jobb körmenetre készült beszéd

A bíboros a szentistváni kereszténység lényegéről elmélkedik.

Budapest, 1948. augusztus 20.

Ha az élet egyszer annyi békét engedne a szívemnek - mondja egyik író hogy történésszé tudnék lenni, tárgyamul a XI. századot választanám.

A ma ismerős európai nemzetek ekkor ugranak ki a történelem színpadára; köztük a magyar is. Akinek nem porladó kezét, Szent Jobbját ünnepélyesen hoztuk ide, az ezredévi emlékhez, az a Szent István állította a történelem útvonalára a magyar népet.

Az ezeréves történelem hullámhegyek és hullámvölgyek változás-sorozata; de a nemzet életében ez a komoly atya, apostol és szent, egyszóval tökéletes emberek, aki ragyog, mint az aranyfoglalatú drágakő.

A reform-korszakok rendszerint egy-egy gondolatot hangsúlyoznak. 1000 körül Szent István minden téren hatalmas átalakulást kezdeményezett:

1) a pogányság helyébe kereszténységet,

2) a törzsszerkezet lazasága helyébe nemzeti egységet,

3) a rendszeres Európa-ingerlés helyébe az európai népközösséget hozta.

De nem kellett neki Bizánc megmerevedett, Nyugat lotyhadt kereszténysége, a friss késztetésű Cluny-kereszténységet eresztette bele a nemzet életáramába. A szövetségekért se a kereszténységet, se a magyarságot nem hozta áldozatul, hanem inkább egyesítette a kettőt. Konrádot a magyarságért a Hanságba, Ajtonyt, a kereszténységért a nagyőszi temetőbe juttatta seregeivel együtt. Az evangélium és a két kőtábla alapjára építette fel ezer évünket.

Az embereknek Isten előtt való egyenlőségét hirdeti, ledönti a korlátot az Úr és szolga között, mert halhatatlan lelke van a szolgának és Jézus szentséges vére annak a szent jelzése.

A magyar törvénykönyvbe rengeteg törvényt írtak be, akárhányszor egymásnak ellentmondókat is; de mélyebbet, bölcsebbet senki úgy, mint ő: Semmi föl nem emel, hanem az alázatosság és semmi meg nem aláz... és gyűlölség. A fennhéjázó főemberek hamar elárulják - úgymond - az országot.

Szent István király gondolatai nem idejétmúlt, poros emlékek, amelyről évente egyszer illik emlékezni. Annyira egyek a hittel és erkölcsi törvénnyel, hogy azok érvényesülése a vallásszabadság követelménye. Ha 1241, 1686 után gyógyír volt a Szent István-örökség, ma sem mellőzhetjük, ha az újjáépítést komolyan akarjuk. 1000-1526 közt ragyogó magyar világot teremtettek.

Régi axióma: ha valami valami által naggyá lett, huzamosan fenntartotta, akkor válságos időkben elsősorban hozzá kell fordulnunk. A gőz, elektromosság, a benzin, kátrány a repülőgép rádió és... eltolódást nem eredményezett.

123