Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Szentbeszédek
nelem szellemének érintésére kitágult, minden várakozást messze felülmúlóan föl- ségesen megáradt, mint valami nagy, királyi folyam. Egyenesen félelmetesen nagynak találták. Nem csoda! Benne sodródott - nemcsak a katolikusok, de - szinte a nemzet egésze: a magyar falvak megszentelt múltból élő, hithű népe helyről helyre, és a főváros verítékező munkássága a Golgota téren és minden társadalmi osztály. Érettebb korúak és üde, lelkes ifjúságunk, Mária népének a reménye. A minden eddigit felülmúló, hatalmas megmozdulás, az 50-100-250.000 ember együtt magában nem volna még elég. Egyszeri, még oly nagy felsorakozás is lehetne a magyaroknál nem ritka szalmaláng. De hitükért nagy áldozatok árán, gyalogosan megtett nagy távolságok, újkeletű akadályok egész sorozatán át jöttek össze. Minden résztvevő ott érzett maga körül többeket, testetlen lelkeket, akik röpültek volna, de a szárnyaik annyi mindentől ólomsúly-nehezek lettek aznapra. A testi fáradságtól elcsigázottak egész éjt- szakát betöltő buzgó imádsága, éneke, virrasztása népünk jobb énjének fölséges megnyilatkozása volt, a magyar ég alatt jelentkező bűnök ellenében. Ezért áld meg majd minket az Úr. 3) Katolikus öntudatot is gyarapítóit. Nincs vallás, nincs tan a földön, amely csak a szívek megmozdulásával - Máriát dicsérni hívek jöjjetek!8 - számbelileg és minőségileg ily tömegeket tudna felmutatni. Jóleső érzés és tudat az Anyaszentegyházhoz tartozni, amely körül a történelemben magasra csap a gyűlölet, de a szeretet hulláma messze fölülhaladja azt. Érezzük, tapintjuk, hogy a mi hitünk maga a győzede- lem, amely legyőzi a világot.9 4) Erőt adott a Máría-év. A Boldogasszony Évében sokszor emlegettük a Fájdalmas Anyát. Törökszentmiklóson fölsírt a hívő sereg, amikor megérkezett az állomásra Rómából a Hétfájdalmas Szűznek a Szentatya által nekünk megáldott szobra. Zrínyi Miklósunk különlegesen tisztelte a Fájdalmas Szűz Anyát. Most a magyar nép is úgy gondolja, a vérző szívű nagy magyarral: ez kell ma nekünk, magyaroknak! Az eredeti bűn beláthatatlan kereszterdővel rakta tele a földet és a történelmet. De a legnagyobb kereszt a világon a golgotái volt: a megváltó Jézus önként vállalt tulajdona. Ez a kereszt látta elcsordulni az utolsó csepp vért érettünk és sokakért.10 Aztán Máriáé volt ez a kereszt. Annak gyümölcse az ő méhe áldott gyümölcse. És állott Mária a kereszt alatt,11 nem roskadt, nem omlott össze. Ha - segítségével - mi is állunk, közelebb vagyunk Jézushoz. És ha Jézus velünk, ki ellenünk!? Adjunk hálát a Boldogasszony Év talán nem is remélt, bőséges kegyelmeiért! De folytassuk is odaadással esdő és engesztelő tevékenységünket! Augusztus 12, 13, 14. napjain minden templomban, alkalmatos esti órában rózsafüzér és lorettói litánia legyen. Első estén az Anyaszentegyház szabadságáért és felmagasztalásáért; a másodikon hazánkért; az utolsón hadifoglyainkért, szenvedő honfitársainkért és ifjúságunkért. A litánia után Eszterházy nádor imáját végezzük. Augusztus 14-én, szombaton erre a hármas szándékra vállaljunk önkéntes, szigorú böjtöt. Az ünnepre virradó egész éjtszakán át legyen a kihelyezett legméltóságo- sabb Oltáriszentség előtt engesztelő szentségimádás. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a plébániai szentmisét nagyobb fénnyel üljük meg. Ebben az 110
