Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Szentbeszédek
31. Püspökkari körlevél a Boldogasszonyról A püspöki kar a Mária-év kegyelmeire emlékezik i’isszn. Esztergom, 1948. augusztus 8. Krisztusban kedves Papjaink és Híveink! Egy esztendeje annak, hogy Esztergomban ünnepélyesen meghirdettük nektek a Boldogasszony Evét. Az volt az 1948. esztendő máriás jellegének a célja, hogy amint a szolgák szeme uruk, a szolgálók szeme asszonyaik kezére néz, úgy emeljük mi is tekintetünket bizakodva és alattvalói hűséggel az Istenre, míg könyörül rajtunk, mert igen megtelt a mi lelkünk.1 És Isten Anyjára, történelmi Pátronánkra, nemzetünk csillagára emeljük tekintetünket, hogy világosság, útmutató, gyámoly és felemelő legyen történelmünk háború utáni, keresztes útszakaszán - az örök igazság szent Fia felé: per Mariam ad Jesum, Mária Édesanyánk révén a Krisztus Királyhoz. Mit hozott, eredményezett nekünk ez az esztendő? Hozott - mint elődei - szorongást, sebet, fájdalmat. De azért nem lázongunk, még csak nem is panaszkodunk, hanem az ugyancsak meghirdetett engesztelés szellemében vezekelve fogadjuk. Mert vétkeztünk, és gonoszul cselekedtünk, elmaradván tőled; parancsaidat nem hallgattuk, nem tartottuk meg. Azért mindazt, miket ránk hoztál, igaz ítélettel cselekedted.2 Övé az igazság, a miénk az orcapirulás.3 Mint Mária-év hozott az 1948. mindenekelőtt: 1) Több hitbeli ismeretet az Isten Anyjáról és a mi Édesanyánkról, Máriáról. A Má- ria-napokon szentbeszédekben, énekekben, történelmi kegyképeken annyiszor megjelent nekünk és százezreknek Mária drága arca, alakja fölséges örök kiválasztottságával, Isten Szűz Anyjának méltóságával, amit az Ószövetség és az angyal hirdet nekünk. Ez a méltóság gyökere minden kiválóságának, szeplőtelenségének, a minden teremtményt messze felülhaladó kegyelemmel és erényekkel teljességének. Ő a mi közbenjárónk, Gyümölcsojtótól, Nagyasszonyunk 1038. augusztus 15- től, Szent István örökérvényű végrendelkezésétől. Jól mondja Szent Anzelm: „Nincs egyenlő Máriával; senki sem nagyobb Máriánál, csak maga az Isten."“1 Szent Tamás hirdeti: „A Boldogságos Szűznek azzal, hogy Isten Anyja, határtalan a nagysága és méltósága a végtelen jóból, az Istenből."5 Ami küzdelmet egyének, nemzetek, az Egyház a jóért vívnak, Isten rendeléséből Mária vezérlésével kell vívniok. Az ősevangélium hirdette meg a gonosz felé Isten szavával: „Ellenkezést vetek közötted és az asszony közt, a te és az ő ivadéka közt; Ő megrontja fejedet..."6 Mária a bűnnek, kísértésnek, a tévelynek és a sátánnak is legyőzője. Ő sürgeti az eszközt, az engesztelést az anyagelvűség pusztító, vészes világhullámával szemben. Az áradaton otthonosak ugyan a vallás-szeretetük, Loreley-dalát éneklik, de a materializmus lávaként éget ki minden fogalmat az emberi szívekből, ami a vallás 108
