Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Letartóztatása, internálása és halála
március 4-én halt meg szívtrombózisban, és március 10-én a Rákosi Újtemetőben, a 249-es parcella, 3. sor, 42-es sírhelyén temették el. Nagy Tibor szegedi plébános ezt vallotta: „Itt halt meg magánzárkában Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök, akit jeltelen sírba tettek." Dobay Pál a halál okát „agyonverés"-ben jelöli meg. Az esztergomi székesfőkáptalan forrásában a halálánál a következő áll: +11. Januarii 1953 in carcere communistarum. In loco ignoto sepultus est.773 Vagyis, halála idejét 1953. január 11-ben jelölte meg, és azt írja, hogy ismeretlen helyre temették el. Egy későbbi megjegyzés Meszlényi Antal kanonoktól származik, aki - saját kezűleg - ezeket tartotta érdemesnek feljegyezni: „Meszlényi Zoltán meghalt 1951. márc. 4-én szívtrombózisban, ahogy azt a Bp. X. kér. VB Közegészségügyi hatósága 1945/966.-os számú Tanúsítványa igazolja.- Elföldelték a R-Ujtemető 249-es parcellasírja 3. sorában a 42-es sírhelyen. Ezt viszont ... az Újtemető halottak könyvének megkerült kivonata bizonyítja. A szükséges engedélyek megszerzése után 1966. jún. 22-én exhumálták..." A Liber Cantorialis azonban tévesen jelöli meg Rómát papszentelési helyként. Szabadságát 1950. június 29-én vesztette el, így mindössze nyolc hónapig volt őrizetben. Az eltemetés helye azonban a testvér előtt még mindig ismeretlen. Ezért Héderváry Jánosné 1956. szeptember 8-án ismét írt Nonn György legfőbb ügyésznek.774 Az anyakönyvet már megkapták, és ebben még az 1953. január 11-i dátum szerepel. A XX. Kongresszus szellemére és a „törvényességre" való hivatkozással kéri, hogy tudassák vele, hová temették el testvérét. Legemberibb jogának, legszentebb kötelességének tartja, hogy egyetlen testvérként bátyja sírhantját kegyelettel gondozhassa, ápolhassa és virágot tegyen rá. A Legfőbb ügyészség október 4-én kelt levelében közli, hogy a Belügyminisztérium X. nyilvántartója szerint Kiss Aladár, dr. Meszlényi Zoltán és Tornyos (Teplán) Gergely Sándor a Budapesti Országos Börtönben halt meg. „Anyakönyvezve csak dr. Meszlényi Zoltán lett a X. kerületi tanácsnál 611/54. sz. alatt".775 Nevezettek sírjának hollétéről felvilágosítást nem tudnak adni, mivel a Budapesti Országos Börtön és a recski tábor is, annak idején az Államvédelmi Hivatal felügyelete alá tartozott. Az anyakönyvi kivonat 1954. augusztus 3-án kelt, és hátlapján későbbi kézírásos bejegyzéssel ez áll: „+... 1951. március 7-8 állítólag."776 A sír hollétéről először Hamvas Endre apostoli adminisztrátor szerez értesülést, amelyet 1956. október 18-án, rögtön megír Héderváry Jánosnénak. Egyúttal Szabó Imre esztergomi segédpüspököt kéri, hogy küldjön ki egy fővá773 FL Liber Cantoralis 104. o. 1966. év. Vagyis: A kommunisták börtönében 1953. január 11-én elhunyt. Ismeretlen helyen temették el. 774 MÓL Állami Egyházügyi Hivatal Levéltára XX-10-k-05748-1954. 775 MÓL Állami egyházügyi Hivatal levéltára. XX-10-k-05748-1954. 776 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 1726/1963 (2238/1966) 218
