Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Irodaigazgatóként és az Esztergomi Főszékeskáptalan stallumában

dományával, nagy hűségével és fáradhatatlan kezdeményezésével járt elől. A beiktatásról az esztergomi főkáptalan gondoskodott. Az újonnan kinevezett kanonok 1931. január 22-én kelt levélben jelenti, hogy Breyer István segédpüs­pök vette a X. Pius pápa által előírt esküt a hitre és engedelmességre, és beik­tatták a kanonoki stallumba. A káptalanban a Bilincses Szent Péter altarista tisztségét viselte. Az új kanonok így közelebb került a Szent Adalbertról nevezett káptalan által Adalberthez. Számtalanszor találkozhatott Adalbert kultuszával, hiszen az ő képe díszíti a káptalan középkori kisebb viasz függőpecsétjét. A kanono­kok Mária Terézia óta viselik a díszes aranyozott tűzzománc nyakéket, amely­nek előlapján Szent Adalbert, míg a hátlapján Mária Terézia monogramja lát­ható. IX. Pius engedélyével már a bazilika felszentelésétől kezdve, 1856-tól viselhették a hermelinszegélyű cappa magnát (pelerinszerű köpenyt) is. Ezt a palástot ünnepélyes alkalmakkor karjukra fektetve hordhatták, csak érseki széküresedéskor bonthatták ki. A XX. század elején bővült a kanonoki öltözé­kek színe és skálája, ugyanis 1900-ban XIII. Leo pápa az esztergomi kanono­koknak adományozta a protonotárius ad instar címet, annak minden jogával, privilégiumával és jelvényével.286 Ez azt jelentette, hogy infulát, lila színű bi- rétumot és lila színű reverendát hordhattak a kanonokok. Tehát, amikor meg­történt a kinevezés, mindezek a külsőségek már hozzá tartoztak Meszlényi öltözékéhez. Az is szokás volt a káptalanban, hogy a kanonokok kinevezésük után festményt készíttettek magukról, amely a káptalan kanonoki arcképcsar­nokát gyarapította. O is megfesttette portréját, és elhelyezte a kanonokok arc- képcsarnokában. Meszlényi Zoltán mint kanonok, Esztergom városában ismert és megbecsült személynek számított. Lépőid Antal kanonok, a könyvtár prefektusa az épüle­tet elhanyagolt állapotban találta, ezért gondolt a könyvtár belső díszítésére.287 Irányítása alatt Magasi Németh Gábor esztergomi festőművész megfestette a könyvtár mennyezetén az apokalipszis látomásának hármas képét, a főfalon pedig Vitéz János könyvtárát örökítette meg al secco technikával. A könyvtár festményei 1931 novemberére készültek el. Ezek közül a Vitéz-féle könyvtár érdekes számunkra, hiszen a festményen az 1930-as évek esztergomi és főváro­si személyiségeit örökítette meg a festő. Balról jobbra haladva látható Magasi Német Gábor, Palkovics László alispán, Antony Béla polgármester, Csányi Károly, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Meszlényi Zoltán irodaigazgató, Drahos János oldalkanonok, Lépőid Antal kanonok, prefektus, Keményffy K. Dániel volt könyvtárőr, képviselő, Gerevich Tibor a Keresztény Múzeum igaz­gatója, Mátéffy Viktor Esztergom-belvárosi plébános, képviselő, Zákonyi Mi­286 Beke 1989. 22. o. 287 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. H 3447/1931., Cséfalvay 1-2. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom