Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
A budai prímási palota
várban lévő nunciatúra épületéből csak két szoba lakható, ezért a nuncius átköltözött Pestre, az angolkisasszonyokhoz. Közölték vele ugyanis, hogy el kell hagynia az országot. A levélíró szerint a budai vikariátusnak Pestre való gyors költözése kívánatos volna, mivel a vár romos és megközelíthetetlen. Az Actio Catholica irodahelyiséget bocsátana a helynökség rendelkezésére. A bíboros főpásztor 1937. szeptember 30-án felmenti Meszlényit háztartásának felelős vezetése alól, amelyet Hamvas Endrének ad át.265 Megbízatása a Hercegprímási Gazdasági Hivatal vezetése. Egyes források szerint „Serédi ezt a hatalmas aktivitású, nagyszorgalmú, fáradhatatlan embert arra használta fel, hogy vele hajtassa végre a prímási és a káptalani birtokok modernizálását, jövedelmezőségük fokozását, annak bizonyítása végett is, hogy az egyházi birtokok átlagosan magas terméseredményeket mutatnak, és így a rajtuk folyó gazdálkodás közérdekből előnyös. Meszlényi fanatikus hévvel látta el feladatát: a szakmunkák tömegének megrendelésével párhuzamosan fáradhatatlanul személyesen ellenőrizte a legkülönbözőbb fekvésű összes prímási tanyákat. Kínosan takarékos volt (önmaga rovására is), és könyörtelenül eltávolította azokat, akik az egyház terhére jogtalanul akartak gazdagodni. A visszaélések megelőzése, az önkényesen szerzett előnyök megszüntetése érdekében talán sokszor túl kemény és túl kicsinyes lehetett, minthogy a gazdálkodás területén elért eredményekkel arányosan nőtt ellenségeinek száma. Persze kevesen tudták, hogy egyéni jövedelméből minden hivalkodás nélkül sokat juttatott a szegény gyermekek élelmezésére és egyéb jótékony célra, amiről csak azok tudtak, akik előtt emberbaráti cselekedete nem volt leplezhető."266 Felügyelete alá tartozott a Felvidék egy részének visszacsatolásával megnövekedett egyházi erdőbirtokok, szántóföldek, gabonatermő birtokok, gyümölcsösök, halastavak igazgatása.267 Evégből az egyes birtokok intézőit magához hivatta, és közölte velük az egyes birtokok vezetésére vonatkozó irányelveit. Intézkedései határozottak voltak, és érvényesítését szigorúan megkívánta. Sokszor meglátogatta az egyes birtokokat, és ellenőrizte a munkákat. Különleges kéréseket alig teljesített, szolgáltatásokat ritkán engedett el az alkalmazottaknak, ezért többen nehezteltek rá. 1939-ben a segédpüspök a székesfőkáptalannál érdeklődött, hogy az esztergomi bazilika melletti alagútépítkezéshez nem kaphatna-e a főkáptalan helembai kőbányájából 1500 köbméter zúzott követ.268 A káptalan megengedi, hogy miután a helembai házukban van raktáron belőle, ezért felajánlja a kijelölt célra a követ. Ebből az intézkedésből is látható, hogy milyen gondosan jár el a 265 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 1. d. Személyes iratok. 11. Kinevezések. Nr. 18. (694/1937) 266 ABTL 3.2.4. K-384/2.15-16. o. Kovrig Béla 1946-os jelentése. 267 ÁBTL 3.1.9. V-71.165. 41. o. 268 FL Consistorialis jegyzőkönyvekl929. 31. o., 151. sz. 79
