Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Serédi Jusztinián érseksége alatt
volt a válasz, hogy jobban ismeri, mintha Magyarországon élt volna, mert nem csak állandóan olvassa a magyar újságokat, de szinte minden Rómában megforduló magyar felkeresi őt, a magyar püspökök meg úgyszólván minden ügyüket az ő közvetítésével szoktak elintézni. Itt jegyezte meg Kriston Endre, hogy egyszer megkérte Serédit, hogy Gammarellinél, ott lévő méretei alapján, rendeljen meg számára egy reverendát. Végre Gasparri kijelentette, hogy Serédi prímássá kinevezése a pápa őszentsége határozott akarata. Kriston írja: „Kedves Zoltán Testvér! A végére még oda kellett volna írni, hogy amikor Klebelsberg belátta, hogy mégiscsak Serédinek kell a prímásnak lennie, akkor meg nagyon igyekezett a kedvében járni. Nagy érdeklődéssel várom a Serédi prímás úrról készülő könyved megjelenését." Serédi Jusztinián népes családból származott, amit a Herczegh Frigyes bencés szerzetes, deáki plébános által küldött adatok igazolnak.236 Ebben leírja, hogy atyja Szapucsek Mihály 1839-ben Kosuton született, édesanyja Oroszlán Júlia237 volt. Herczegh Frigyes itt szól Serédi Györgyről mint rendtársáról, aki ebben az időben a besztercebányai egyházmegye területén plébános-helyettesként működik, és ismeri a család származását. Leírja, hogy a deáki templom238 „a fölszentelés idejének szépségében és épségében áll most is". Serédi Jusztinián testvérei a következők: Lajos (*1864. aug. 16.), Mihály (*1867. febr. 20., bencés volt), Margit (*1869. febr. 13. + gyermekkorban), Gizella (*1871. máj. 7.), Magdolna (*1873. júl. 21., apáca volt), Teréz (*1875. okt. 10. +gyermekkorban), István (*1877. dec. 25.), Sándor (*1880. márc. 29.), Mária (*1882. febr. 8.), György, akiből prímás lett (*1884. ápr. 23.) és Pál (*1886. ápr. 28. + gyermekkorban). Serédi Jusztiniánról érdekes életrajzi adalékul álljon itt egy ismeretlentől származó levél.239 „Szapucsek György 1884. ápr. 24-én a pozsonymegyei Deá- kiban iparoscsaládból származott. Egyszerű, mélyen vallásos szülei Pozsonyba küldték gymnáziumba, ahol Istent félve végezte tanulmányait. 1901 nyarán a Szent Benedek-rendbe nyert felvételt, ahol komoly, de sohasem zord viselkedésével társak között társ lett. Istentől nyert tehetsége és lelkiismeretessége arra bírta b. e. Fehér Ipoly főapát urat, hogy a római Szent Pál kolostorban neveltesse. B. e. Kohl Medárd samosatai püspök, esztergomi kanonok kezei által nyerte a papszentelés kegyelmét, és mint fiatal áldozár Rómába jutott, hogy a pápai kancellária munkásaként az egyházjog területén működjék. 1909 és 1910- ben pár hónapra a főmonostorba jut, de 1910 februárjában ismét Rómába kerül, ahonnan pihenőre vissza-visszatér a kedvelt kolostorba, de mint beosztott 236 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. d. Hivatali működése. 5. Serédi Jusztinián Nr. 9. 1949. 237 Erdő Péter: Serédi Jusztinián. In Eé 389-395. o. 238 A templom középkor alapokon a XVIII. században épült újjá, és bővítették. Majd 1875-ben szentelték fel. V.ö. Némethy 338. o. 239 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 4. Hivatali működése. 5. Serédi Jusztinián. 72
