Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
A Gregoriana Egyetemen, a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként
A Collegium Hungaricumot a jezsuita Szántó (Arator) István kezdeményezésére XIII. Gergely pápa alapította a Trentói Zsinat szellemében 1579 áprilisában.91 A pápa a pálosok birtokában lévő Santo Stefano Rotondo templomot és kolostort jelölte ki a kollégium céljaira. Előzőleg a német klérus számára már állt a Collegium Germanicum, amelyet 1552-ben III. Gyula pápa (1550-1555) úgy hozott létre, hogy összehívta a bíborosokat 1552 karácsonya előtt, és mind az 58 bíboros nevét felírta egy ívre, majd felszólította őket, hogy adakozzanak a kollégium alapítására, méghozzá minden esztendőben.92 A bíborosok neve között Mester szerint olvasható Estei Hyppolit (1486-1497)93 esztergomi érsek neve 150 arannyal,94 de mivel az érsek már 1520-ban elhunyt, ez tévedés. Az összegek ugyan nem folytak be, de a kollégium működött. A bíborosi testülettel való szoros kapcsolat miatt hordtak a kispapok vörös ruhát, vagyis vörös reverendát, fekete cingulussal és vörös köpennyel, és emiatt csúfolták őket „főtt rákok"-nak.95 Azonban 1580-ban XIII. Gergely pápa a két kollégiumot Collegium Germanicum et Hungaricum néven egyesítette.96 A kollégium épülete 1886 óta a pompeji stílusú festményekkel díszített Constanzi-palota lett. A ház ötemeletes épületében lift nem működött, és fűtés sem volt. A kollégiumban szigorú napirendet tartottak. Tanév elején nyolcnapos lelkigyakorlaton vettek részt a növendékek, és havonta egyszer volt rekollekció. A lelki élet elmélyülését szolgálta a mindennapi lelkiolvasmány. A tanulókat reggel 5 órakor keltette a bidellus, húsz perc múlva a kápolnában rövid imára gyűltek össze. Onnan visszavonultak a szobájukba, hogy egyedül elmélkedjenek. Előző este a másnapi elmélkedéshez a szeminaristák negyedórán át gyűjtöttek anyagot a maguk számára, hogy az önállóságra neveljék őket. Csak az elsőéveseknek készített a spirituális elmélkedési pontokat. A hallgatás átszőtte napjukat, csak ebéd és vacsora utáni sétán beszélgethettek. Este lelkiismeret- vizsgálatot tartottak. Az ellátásuk pazar volt. Reggelire kávét kaptak két zsömlével. Az ebédet inasok szolgálták fel, amely három fogásból állt. Vacsorára leves és sült járt, gyümölcs mindkét étkezéshez, sőt bor is. Ha nem volt friss gyümölcs, akkor szárított szőlő, füge, dió, mandula került az asztalra. A rektor velük étkezett. Ha bíborosok, vendégek érkeztek a kollégiumba, akkor ők is a közös asztalnál étkeztek. 91 Diós István: Collegium Hungaricum. In MKL II. 265. o. 92 Mester 5. o. 93 Laczlavik György: Estei Hippolit. In Eé 222-228. o. 94 Mester 5. o. 95 Sas 105. o. 96 Diós István: Collegium Germanicum-Hungaricum. In MKL II. 261-265. o., A kollégiumra v. ö. Bitskey 40
