Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere

nyíltan - nem tette meg. Ennek lehetett volna oka az, hogy Witz Béla előzetesen megválik budapesti általános helynöki tisztétségétől. Ám a káptalan nem lett volna illetékes Witz lemondásának elfogadására. Eltérően ugyanis a széküresedéstől, amikor az általános helynök tisztsége automatikusan megszűnik (1917-es CIC 371. k.), az egyházmegye kormányzása pedig - az akkori jog szerint - ideiglenesen a káptalanra száll (1917-es CIC 391. k. 1. §), a szék akadályoztatásakor a káptalan egyáltalán nem kormányozza még ideiglenesen sem az egyházmegyét, csupán szükség esetén helynököt választhat. Vagyis Witz Béla budapesti helynökségéről a káptalan előtt nem mondhatott le. Eszerint az ügyben szereplő egyházjogászok, élükön Meszlényi püspökkel, arra gondoltak: a budapesti helynök esetében nem biztos, hogy feladatköre megfelel annak, amit az 1917-es CIC 429. kánonja általános helynökön ért az egész egyházmegye kormányzása szempontjából. Az 1917-es CIC 366. k. 1. §- a is arra utal, hogy az általános helynök a püspököt az egész egyházmegye kormányzásában segíti. Márpedig jogkétség esetén még a jogcselekményt érvénytelenné vagy a személyt jogképtelenné tevő törvények sem voltak kötelezők (1917-es CIC 15. k.), vagyis a kormányzatnak az általános helynök által történő átvételét előíró rendelkezés (1917-es CIC 429. k. 1. §) sem, ha jogilag kétes volt, hogy az adott személy - Witz Béla - általános helynöknek számít-e vagy sem. Ebből érthető, hogy Meszlényi Zoltán Witz Béláról - egy ügynöki jelentés szerint - még 1950. június 17. után is úgy beszélt, mint „helytartóról".52 Tehát Witz Béla nem budapesti helynökségéről, hanem csak a káptalan által végzett helynökké választásának elfogadásáról mondott le. Ezt viszont a káptalan előtt is megtehette.

1950. június 17-én ugyanis a káptalani választás Witz Béla mellett szólt (11- ből 8 szavazattal), aki azonban nem vállalta el a helytartói tisztséget, „lemondott" róla betegségére és hozzá nem értésére hivatkozva.53 A betegség és a hozzáértés hiánya a kánonjogban közismert oka volt a hivatalról (és így természetesen az arra történt megválasztásról) való lemondásnak.54 Witz Béla esetében azonban a járatlanságra való hivatkozás kevéssé meggyőző, hiszen a budapesti helynök tisztségét már 1944 óta ő töltötte be.55

Ezután Meszlényi püspök vállán nyugodott az egész helyzet terhe és feszültsége. Ez akkor sem lett volna könnyű próbatétel, ha nem avatkoznak be az állami hatóságok. Ez azonban több csatornán keresztül is megtörtént. Balázs Lajos plébános, Balogh István páterre és a Belügyminisztériumra,

52 ÁBTL 3.1.9. V-71165/23.

53 ÁBTL 3.1.9 V-71165/33.

54 Ezt ősi emlékeztető versike is tartalmazta: „Debilis, ignarus, male conscius, irregularis, - Quem mala plebs odit, dans scandala cedere possit" - vö. D. M. PRÜMMER, Manuale luris Canonici (Friburgi Brisgoviae 1933, 6. kiad.) 115, q.83, 7. jegyz.

55 Beke, Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága 812.

246