Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Erdő Péter: Meszlényi Zoltán képtalani megválasztásának egyházjogi háttere

+ és méltóságos és főtisztelendő Drahos János általános helytartóm akadályozva van a joghatóság gyakorlásában, arra az esetre most kinevezem Nagyméltóságodat általános helytartómmá átadva minden felhatalmazást az Egyházi Törvénykönyv értelmében, +.37 A fenti levélből adódik, hogy a helyettes ordináriusok állításának az a rend­szere, amit az 1948. június 29-én kelt Nominatio substitutorum kezdetű rendel­kezés tartalmaz, nem volt újdonság, hanem lényegét tekintve már korábban is megadta ezt a megbízást és felhatalmazást a Szentszék. Az idézett levélből következően még 1944-ben, hiszen a szöveg arra utal, hogy a pápától kapott felhatalmazás „orosz megszállás esetére" szól. Ugyanezt támasztja alá, hogy a levél utal a 6290/1944. számú különleges jegyzékre, ami természetesen szent­széki dokumentum volt, hiszen a főpásztoroknak adott felhatalmazásokat tar­talmazta. Kitűnik a levélből továbbá, hogy Mindszenty bíboros is bízott meg titokban helyettes ordináriusokat már 1947. június 12-én, mégpedig első helyen Drahos János általános helynököt, második helyen Meszlényi Zoltán segédpüspököt. Eltér azonban az 1948-ban kiadott szentszéki rendelkezéstől, hogy Mindszenty bíboros másodsorban Meszlényi Zoltánt csak arra az esetre jelöli ki helyettes ordináriusnak, ha ő maga (Mindszenty bíboros) meghal, és káptalani helynök megválasztása sem lehetséges. Arról viszont nem szól, hogy az érsek puszta akadályoztatása esetén is át kellene vennie Drahos János után Meszlényi Zol­tánnak az egyházmegye kormányzását. Hogy Drahos János Mindszenty József letartóztatása után általános helynökként vezette az egyházmegyét, az kitűnik a kormányzás átvételét bejelentő körleveléből.38 Az viszont, hogy élt-e azokkal a messzebbmenő felhatalmazásokkal is, amelyeket a helyettes ordináriusok kaptak, további tisztázást igényel. Az 1917-es CIC 429. kánonja alapján minde­nesetre világos, hogy a püspök akadályoztatása esetén előbb az általános hely­nök veszi át a kormányzást, és csak akkor következik a helyettes ordinárius, ha az előbbi megoldásra nincs lehetőség. Mindenesetre az általános helynöknek a főpásztor akadályoztatása esetén nem kellett nyilvánosságra hoznia helyettes ordináriusi minőségét, mert enélkül is elláthatta a legtöbb kormányzati fela­datot. Amire az általános helynök hatásköre nem terjedt ki, ott elég volt esetleg különleges szentszéki felhatalmazásra utalnia, ahogyan ezt Drahos János 1945- ben meg is tette.39 Mindszenty bíboros letartóztatása után, vagyis 1948 végén 37 ÁBTL 3.1.9. V-700/30, 1,2. A ferde zárójelek közé tett szövegrész a függelékben ferde zárójelekben álló résszel helyettesítendő abban a változatban, amely Meszlényi Zol­tán püspöknek szólt, ugyanígy a két + között szereplő rész is a függelékben két + kö­zött álló szöveggel helyettesítendő a Meszlényi püspöknek szóló változatban. 38 Circulares Dioecesanae (Strigonii 1949) 2 (I. körlevél, Nr. 8914/1948). 39 Circulares Archidioecesanae (Strigonii 1945) 19 (V. körlevél, Nr. 479). 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom