Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

A családi háttér és a rokoni kör

Adalbertról nevezte el. Az esztergomi székesegyház az európai építészet emlé­kei sorában is kiemelkedő helyet foglalt el. A templom azóta is Szent Adalbert oltalma alatt áll (második titulusa Szűz Mária mennybevétele). Ebben az esz­tergomi bazilikában szentelték püspökké Meszlényit, és később ebben a szé­kesegyházban maga szolgáltatta ki mások számára a szentségeket, köztük a papszentelést. A székesegyház körül létrehozott káptalan szintén Szent Adalbertben tisz­teli patrónusát, amely eredetét büszkén vezeti vissza a Szent István-i kezdetek­re. A káptalan középkori pecsétjén is Szent Adalbert képe látható. Ennek a káptalannak lett később tagja Meszlényi Zoltán. Zoltánt Meszlényi Ilona és Kubányi Árpád állomásfőnök tartotta keresztvíz alá.23 Kubányi Árpád (*1862) 1882-ben a MÁV szolgálatába állt. Két év múlva feleségül vette az 1863-ban született Meszlényi Ilonát. Házasságukból született négy fiú, István (*1887), Kornél (*1888), Árpád (*1890) és György (*1897). Ami­kor tehát keresztelőre érkeztek Hatvanba, akkor már erről a részről három kis rokon testvére volt Zoltánnak. Kubányi Árpád első állomáshelye 1882-ben Hatvan, később Debrecenbe került szintén állomásfőnökként. E városból érke­zett feleségével Hatvanba a keresztelőre. Az első világháborúban teljesített szolgálataiért, 1915-ben a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki, később Fiúméba helyezték át. A Meszlényi család tehát 1892-ben Hatvanban tartózkodott, amikor az Igaz­ságügyi Minisztérium október 16-án közli a tanító úrral, hogy a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter rendeletével évi 400 Ft fizetés, 200 Ft működési pótlék és 300 Ft lakbérből álló illetményekkel állami iskolai rendes tanítóvá nevezte ki a budapesti királyi tanfelügyelőséghez, azzal a kikötéssel, hogy az országos ta­nítói nyugdíjintézetbe rendes tagul belépni tartozik. Amikor „örvendetes tu­domásulvétel végett" értesíti őt a fővárosi tanfelügyelő, kéri, hogy a hivatali eskü letétele és állomásának sürgős elfoglalása végett mielőbb jelentkezzék.24 A család 1893-ban mégsem költözött fel Budapestre, valószínűleg az apa Hatvanból láthatta el tanfelügyelői hivatalát két éven keresztül. Tény, hogy Budapest és vidéke körzeti tanfelügyelője lett. Azonban 1895. május 15. és 1903. március 1-je között - egy előkerült működési bizonyítványon, a Gömör- Kishont vármegyei tanfelügyelő igazolása szerint - Meszlényi Zoltán királyi segéd-tanfelügyelőként a vármegye tanfelügyelőségénél működött.25 Ezután ideiglenes nyugdíjaztatását kérte. Addig „hivatali kötelességeinek lelkiisme­retes pontossággal felelt meg". 23 MÁV Levéltár. Szolgálati Táblázat. 24 Somlói Ferencné tulajdona. 25 Másolat az 1882/1910. sz. levélről. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom