Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)

Tisztségei és tevékenysége 1945 után

Mindszenty József már 1948. december 26-ától börtönben volt. A főkápta­lan a püspökhöz terjesztette fel a számvizsgáló jelentését a tállyai szőlészettel kapcsolatban. 1949. május 2-án, a püspök a számvizsgáló jelentésére megtette észrevételeit.608 Ekkor még nem fejeződött be teljes mértékben a földbirtokok elvétele. Meszlényi tudta, hogy az előző évben, az esztergomi érsekségtől elvett 3000 hold földből a kormány visszaadott 100 hold szőlőt. Azonban, a püspök megállapítása szerint, semmi köszönet nincs benne, teljesen tönkre van téve, még a szőlő megművelése is illuzórikus, mert állatot az érsekség nem tarthat, ami segítene a művelésben .609 Erről a gazdaságáról és jövedel­mezőségéről egy kísérőlevélben számolt be a püspök. Nyilván ezt a levelet az esztergomi főkáptalan Szent Adalbert-i konzisztóriumában nem olvasták fel, ezért a püspök újra megírta észrevételeit. Több mint 90 hl bort szállítottak ide, ezért mind a tállyai plébánostól, mind Meszlényitől várt számadást a káptalan. Ekkor félreértés történhetett, mert Meszlényi a gazdaságnak 7000 Ft-ot nem ellátmányként adott, hanem 100 hl új hordóért. Tehát a gazdaságtól a pénz ellenértékét vette át 1948. október 29-én. Meszlényi ugyanezen év júli­usában egyik tállyai útja alkalmával látta a jónak ígérkező termést, ezért a gazdasággal vásároltatott 100 hl új hordót. A gazdaság eladósodott 50000 Ft- tal, bár nem biztos, hogy a megvásárolt hordók miatt. Meszlényi azzal véde­kezett, hogy az ideszállított borok eladásából ezt nem tudta fedezni, mert a Simor Szeretetház szükségleteire is kellett pénzt adni. Szüretkor pedig nem tudtak eladni 10 hl bort sem. Ezért Meszlényi saját neve alatt átvett a gazda­ságtól 100 hl mustot, hogy ne „vonszolja" a gazdaság a tartozását. Ennek a mustnak hordó is kellett, és a püspök erre használta fel az új hordókat. Meg­kérte a tállyai plébánost, hogy az ő pincéjébe tárolhassa a borokat, amiből semmit nem tudott eladni. A számvizsgáló érdeklődött a törköly és a seprű értékesítése iránt. A seprű kiégetése - Meszlényi szerint - akkor rentábilis, ha „zugban csinálják". Ő úgy gondolta, hogy nekik nem szabad semmiféle sza­bálytalanságot elkövetni, mert azonnal előveszik őket. Ezért a seprűt eladták. A törkölyt kiégették (vagyis pálinkát főztek belőle), azonban főleg szüret idején ez elfogy, néha nem is elég. Ottani szokás szerint a „didergő" munká­soknak valami melegítő jár, és ezt törköllyel érik el. Meszlényi hálás természetére vet fényt, hogy főpásztorai, így Csernoch Já­nos és Serédi Jusztinián életrajzának megírásához gyűjtött anyagot. A püspök Csernoch János halála után előadást tartott, amely kéziratban fennmaradt. Serédi Jusztinián életrajza gépelten elkészült, amelyhez több betoldást mellé­608 PL Meszlényi Zoltán hagyaték. 609 ÁBTL 3. 1. 9. V-71165. 38. o. 274

Next

/
Oldalképek
Tartalom