Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Társadalmi, egyházpolitikai háttér
Ebben a szituációban néhány kiváló katolikus személy felismerte, hogy a politikai küzdelmek legfőbb színtere az országgyűlés, ezért ott szükséges a csaták megnyerése. Még 1892-ben, a heves küzdelmek idején lépett fel az arisztokrácia kiváló alakja Zichy Nándor gróf. Ki volt ez a nagy tekintélynek örvendő neves politikus? Zichy gróf őszintén katolikus, aki vagyonának jó részét vallási célokra fordította. Nem csupán itthon, hanem külföldön is ismert személyiség, akivel még XIII. Leó pápa (1878-1903) is megkülönböztetett tisztelettel bánt. Zichy az önkényuralom éveiben börtönt szenvedett, később Ferenc József megbékélt vele, sőt aranygyapjas lovagi renddel tüntette ki. Zichy megpróbálta összefogni a katolikus társadalmat, és nagygyűléseket szervezett különböző helyszíneken: Sopronban, Komáromban, Pozsonyban és végül 1894- ben Budapesten. Mivel a parlamentben általában a pártfegyelem határozta meg a képviselők állásfoglalását, ezért Zichy Nándor úgy látta biztosítottnak a katolikusok megfelelő képviseletét, ha saját pártot alapítanak. Hosszas előkészület után Zichy 1895-ben Esterházy Miklós Móriccal és Steiner Fülöp székesfehérvári megyéspüspökkel létrehozta a Néppártot.2 Az új párt különlegessége az volt, hogy nem csupán katolikus, hanem protestáns tagokat is felvett soraiba. Érdemének tudható be az is, hogy a párt felismerte a sajtó pótolhatatlan szerepét, ezért megteremtette saját sajtóját is. így jelenhetett meg a Fejérmegyei Napló, az Esztergom, az Alkotmány és az Új Lap. Ilyen előkészületek után az 1895-ös országgyűlési választásokon indult a párt. Bánffy Dezső az új miniszterelnök azonban tartott az új párt előretörésétől, emiatt panaszt emelt ellene a Vatikánban. Az éppen Rómában tartózkodó Steiner Fülöp a Szentatyának beszámolt arról, hogy a keresztény- konzervatív irányzatot képviselő párt a püspöki kar bizalmát is elnyerte. Bánffy Dezső ösztönzésére Vaszary Kolos hercegprímás meghívta Antonio Agliardi bécsi nunciust látogatásra.3 A nuncius megtekintette Budapestet és Esztergomot, majd Székesfehérvárott tárgyalt Schlauch Lőrinc bíborossal. Az ilyenkor szokásos üdvözlő beszédeket a liberális sajtó úgy tüntette fel, mintha az a Vatikán részéről Magyarország belügyeibe való beavatkozást jelentene. A Néppárt mindenütt tiltakozott a nuncius elleni hajsza miatt, sőt Vaszary hercegprímás védelmébe vette a nunciust. Ezzel azt sikerült elérniük, hogy a pápa nem hívta vissza azonnal a nunciust, hanem bíborosi kinevezéséig hagyta, hogy Becsben tartózkodjék. A kirobbant botrány miatt a király Bánffyt menesztette volna, de a közeledő honfoglalási évforduló miatt ezt mégsem tette. A Néppárt ebből az affaire-ból tehát győztesen került ki. A párt az 1891-es Rerum Novarum szociális enciklika hatására szociális kérdéseket is bevett programjába. Az 1895-ös választások alkalmával 17 jelölt2 Hermann. 469. o. 3 Az Agliardi affaire-re vonatkozóan v. ö.: Salacz 1941. 15
