Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Birtokügyekkel foglalkozva
teti a napirendről. Azonban garanciát kellene kapni a csehszlovákok részéről, hogy az elmaradt jövedelmeket kiadja, megtéríti a károkat és visszaáll a zár előtti állapot. Azonban erre nem kaptak garanciát, ezért a per 1933-ban is folytatódott. A perben a primácia érdekeit Meszlényire bízták. A perhez a főkáptalan képviseletében szintén őt küldik.396 A visszatért területen lévő Szent Üdvözítőről nevezett lekéri reális apátságot 1941-ben Meszlényi püspök kapja meg. Ezzel kapcsolatban több teendő hárult rá, amelynek igyekezett legjobb tudása szerint megfelelni. Az egyházmegye kormányzatával kapcsolatban fontos és sürgős döntéseket hozott a székesfőkáptalan Serédi Jusztinián érsekkel együtt. Az ügy fontosságára való tekintettel 1935. május 20-án délután ismét összeült a káptalan, noha már délelőtt ülésezett.397 4 órakor az ülésen megjelent Serédi Jusztinián, aki két ügy miatt hivatta össze a kanonokokat. Az egyik a Központi Papnevelő ügye, ahol a kispapok részére cella-rendszereket alakítanak ki, miközben tatarozásra kerül sor. Mivel nincs meg az erre szükséges fedezet, ezért kölcsönhöz folyamodnak. Meszlényi Zoltán javaslatára a kölcsönt a kultuszminisztérium államsegélyével évente lehetne törleszteni. A káptalan pedig kötelezi magát, hogy 13 éven át 25 ezer P államsegély mellett rendszeresen törleszti az adósságot, ha a kultuszminisztérium ezt elfogadja. A javaslatot a prímás is jónak látja. Egy holland banktól vesznek fel kölcsön 200 ezer P-t, ez a teljes költség. A másik ügy a hágai per.398 A szlovák területen lévő birtokügyben Serédi Jusztinián előadta, hogy egy évvel ezelőtt, tehát 1934-ben a Vatikánban szó esett arról, hogy a magyarok által megindított hágai pert vissza kell vonnunk, sőt ennek megtételére több felhívás érkezett. Akkor már folyt a per tárgyalása, ezért ezt a felhívást nem fogadhatta el, amit Rómában is tudomásul vettek. A hágai bíróság a tárgyalás után bemondta, hogy illetékes ebben az ügyben, és felhívta a feleket, tegyék meg az ügyre vonatkozó előterjesztéseket. Ezt a felek megtették, de a Szentszék miatt további tárgyalást nem sürgettek. A bíboros és a káptalan is kifejezte készségét, hogy készek a Szentszék előtti békés megegyezésre. A bíboros azt javasolta, hogy a tárgyalásokba vonjanak be magyar érdekelt feleket, de meghívás nem érkezett. Serédi tavaly hivatalosan és privát is érdeklődött, mikor kerül erre sor. Most, 1935. nagycsütörtökön érkezett Serédihez a nuncius sürgönye, hogy azonnal jelenjen meg Rómában, aminek az ünnepi funkciók lezajlása után eleget tett. Felkérte a káptalant, hogy küldjön vele delegátust, és a káptalan Meszlényi Zoltán mesterkanonokot küldte a prímás kérésére. Ők Rómában Eugenio Pacelli bíboros államtitkárt nem találták, mivel a Szentatya legátusaként Lourdes-ban fungált a jubielumi Szentév bezárási ünnepségeinél. A tárgyalásokat így Giuseppe Pizzardo niceai c. érsek, 396 FL Consistorialis jegyzőkönyvek 1933. 29. o., 148. sz. 397 pl Consistorialis jegyzőkönyvek 1935. 22. o., 113. sz. 398 FL Consistorialis jegyzőkönyvek 1935. 22-23. o., 114. sz. 114
