Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Esztergomi várjátékok
végzettek is idelátogattak a városba. A rendezőnek és a szereplőknek... mit is kívánhatnék mást: jöjjenek minél többször vissza Esztergomba. ” A Vasárnapi Hírekben Bőgel József, a Művelődési Minisztérium illetékes színházi munkatársa a nyári rendezvényeket összegző riportban megállapította: „Tartotta az eddigi jó színvonalat Szeged, Gyula, Eger, Szentendre, s felsorakozott ezek mellé az idén Tata és Esztergom." (1987. augusztus 30.) A tudomány, a történelem, az erkölcs és az európai művészet vísszahódítása — ez jutott eszembe először, amikor a Gedspellt Esztergomban láttam. Mert teljesen más hangulata van az előadásnak egy zárt térben, örökké elsötétíthető és felvilágosítható színpadon, mint a szabadban. Olyan helyen, aha! a magyar történelem, mint egy lassított lilmfelvétel, minduntalan a szemünk előtt pereg. Átnézhetünk a Szent Adalbert székesegyház kupoiabol- tozatán, s az idei esztendő hideglelős tavasza után a mai kánikulai napra látunk. A képzelet felvonultathatja az Árpád-házi királyokat, míg Ili. Béla kápolnájának gótikáját vizslatja a tekintet. A hereszibeUozaton valamiféle áldást oszló kéz. Szent István ittfelejtett jobbjának szorítását érezhetjük tenyerünkben. Vagy a Vitéz Já* nos-i szorongást torkunkban, ahogyan az érseki fényesség után az öregedés, az erkölcsi és emberi megaláztatás buktatóit. Folytathatnánk a múlt felidézését, de engem elsősorban azok a sorsfordító pillanatok érdekelnek, melyek nem csupán a hangulatok, nem egy várbeli Séta eredményei. A biblia az európai gondolkodás alapja. Számomra az adatott, hogy fordítva ismerjem meg ezt a művet. Előbb láthattam meg a képzőművészetben, az irodalomban, s a különböze filozófiai rendszerekben, mint az isi forrásban. Az evangéliumokban. Azért idéztem fel ezt a személyes tapasztalatot, mert a Godspell is valamiképpen erről szól. Arról a folyamatról. hogy a történelemből kiesett tudat miképpen találhat^ meg útra önmagát. Identitását. A nemzetben és önmagában. S ilyen viszonylatban már nem csupán az Ojtestamentum, a szeretet első és utolsó filozófiája lényeges, hanem a mai .magyar gondolkodás és erkölcs is. A most bemutatott musicalnek talán éppen ezért van ekkora hitele. A könnyed játék, erőlködés nélküli éneklés mögött ezt érezhette meg a közönség, amikor a tapso- iásnái megfeledkezett ma az időről. A darab helyzetgyakorlatokból épül feL Máté evangéliuma és a zene mögött azokat a mozdulatsorokat láthatjuk, amelyek a mai kort jellemzik. Apró fricskák sorozatát kísérhetjük figyelemmel, s ebben az előadásban az abszurd és groteszk léthelyzetek vezetnek el a Golgotáig. S nem utolsó sorban: szabadon. Élesztgetve a magyar történelmi tudatot és erköl- csiségeí, melyet a színészet megannyi nemzedéke korábban is felvállalt. Vadéra* Cserna Antal Seress Zoltán Szarvas József 47
