Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
"Hol Kelet és Nyugat összeér..."
I és vált Csehszlovákia második önálló magyar teátrumává, mely hamarosan a „Cseh és Szlovák Köztársaságból” jött vendégszerepelni Magyarországra, amíg 1993-ban Szlovákia végleg nem önállósult. Igaz, aztán meg a Thália Színház veszítette el a jogalanyiságát - a többi szlovákiai kulturális intézménnyel egyetemben, nemzeti-nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Csupán 1998 őszén állt vissza a régi állapot, így a Kassai Thália Színház megint Kolár Péter igazgatásával működik, állandóan cserélődő művészeti vezetés mellett. A felvidéki együttes Esztergomban elég különös felfogásban mutatta be Székely János verses drámáját, amelynek szépséges szövege inkább kanavászul szolgált a főként látványelemeket tartalmazó előadáshoz. A címszerepet játszó, frissen diplomázott Bocsárszky Attila fekete bőrszerkós rockere és a jóval idősebb, higgadt Gyurkovics Mihály lebilincselő Barakiás alakítása, illetve kettejük bensőséges kapcsolata azonban a kassai színész-generációk közötti lehetséges viszony jövőjét is felmutatta. Jubileumok jegyében A Várszínház műsorának fejlesztésében, sajátos arculatának alakításában Horányi László 1995-től már nem csupán (város)baráti szívességből vállalt részt, hanem művészeti vezetőként hivatalosan is feladatot kapott. (Két évadon át Kiss Gábor mellett, 1997-től pedig egyedül.) Ekkortól már nemcsak Nagyváradon, hanem más - és egyre több - határon túli magyar színháznál is dolgozik rendezőként és színészként egyaránt (sőt, a későbbiekben ő lesz az anyaországban működő Magyar Játékszíni Társaság elnöke), még egy érdekes sajátosságot biztosít a Várszínház programjának: Horányi ugyanis felvállalván az alkotóművész személyességét, ezeket a produkciókat nyaranta Esztergomban, is bemutatja Az esztergomi művészeti vezető - e tisztégének első évében - 1995. augusztus 20-a alkalmából illetve I. István és Bajor Gizella házasságkötésének milleniumát is megönneplendő, a történelmi naphoz és a színhelyhez egyaránt szorosan kapcsolódó darabot is szeretett volna színpadra állítani. Ezért a Várszínházra adaptálta a Nagyváradi Állami Színház Seregi Zoltán vendégrendező által színre vitt Az a szép fényes nap című előadását. Szabó Magda, a nemzetközi hírű debreceni írónő egyik legnagyobb drámasikere ugyanis az államalapítás korát idézi, és az új, vagyis a keresztény, illetve a régi pogány erkölcsök összeütközésének világába vezeti a nézőt. Elsősorban Géza fejedelem dilemmáját mutatja be, akire hatalmas történelmi felelősség hárult: bármi áron felvétetni a keresztséget, hogy a magyarság megmaradjon, és helyet kapjon a művelt Európa államai között. 1996-ban a magyar honfoglalás 1100. évfordulóján az Esztergomi Várszínház egyfajta Nemzetközi Színházművészeti Találkozóval kívánt hozzájárulni a millecentenári- umi ünnepségekhez. Valójában akár történelmi drámafesztiválról is beszélhetünk. A meghívott alkotások közül kettő érkezett a határon túlról, mindkettő már jól ismert társulatok előadásában. Sütő András Káin és Ábel című színművének Kincses Elemér által rendezett feldolgozása eredetileg a marosvásárhelyi színház alapításának 50. jubileumát nyitó díszelőadás volt. Azon az 1996-os ünnepségsorozaton még aktívan részt tudott venni a legendás, 1946-ban indult Székely Színház egyik alapítója, sokáig igazgatója, a maros190
