Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
Az elmúlt 25 év
JÚLIUS 15. Várszínházi ördögjáték Hiába, az embernek vannak peches napjai. Ilyen volt július idusa, amikor az idényben először jutottam el egy várszínházi előadásra, és rögtön kifogtam az első teltházas prózai darabot. Méghozzá olyan teltházast, hogy a magamfajta vékonyabb kivitelű teremtménynek sem jutott hely a padsorokban. Sebaj, maradt a teljes bal oldali lépcsősor! Be kell valljam, eleinte komolyan aggódtam amiatt, hogy periférikus elhelyezkedésem esetleg megfoszt egyes jelenetek befogadásától, ám végül ez balga félelemnek bizonyult. A testi kényelemre fittyet hányó, színházkedvelő énem ugyanakkor örvendezett Thalia sikerének, különösen, hogy a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kiváló tagjait láthatta viszont Esztergomban. Ezúttal a fent említett múzsáról elkeresztelt fővárosi társulattal közösen adták elő Háy János egy drámáját. A Pityu bácsi fia valójában egy krimi, de erre csak a darab legvégén döbben rá a gyanútlan néző, amikor a tragédia váratlanul bekövetkezik. Ettől eltekintve komikummal pazarul ízesített jelenetek gördítik előre a cselekményt. A szüntelen feszültséget falu és város örök rivalizálásának kiapadhatatlan forrása táplálja. A HáyJános A Pifyn- ItócJl fí As tgy rémben - játszódik 1972-bett j Btrre^sysásai Ilivé*» Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Budapesti Thálu Színház kázíis t^xlukt lórjj Pityu Triu. ZsotT Jani Tűim László Wanbn Szűcs Nüll Gyerek Fotí* L*u Laci Blfeó GviBZl A Pityu bácsi fia Homoki BAijm Díszlet SÁRKÁNY Stanna vt v Hang Nagy Attila Fény Főbb Csaba Jelmez V. Csocn Klára m v Zeneszerző- aiexwdh BAiAWsar mű sugallata szerint, a vidék egyszerű, talán együgyú, ugyanakkor őszinte és valós világával szemben a nagyváros szemfényvesztő illúzió csupán, ahol az ember eleve bukásra van ítélve. Itt él a faluról származó Pityu bácsi a hetvenes évek elején, akinek a „kék buszok” hajnali drümmölése már az élet megszokott hangjai közé olvad. Vidékre látogatván azonban annál inkább megtépkedi idegeit a pirkadatkor rázendítő kutyák ugatása. A szerző indításként rögtön verejtékes filozófiai útvesztőbe hajítja az ártatlan nézőt, midőn Pityu földijével, Janival egyetemben a csaholás okának végső forrását kutatja. Ha tekervényekben nem is szárnyalják túl a nagy analizátor, Arisztotelész elméjét, humorban annál inkább. Hősünk rendkívül büszkén és szemléletesen áradozik az urbanizáció impozáns kellékeiről, főleg a nélkülözhetetlen mozgólépcsőről, amely (ha elvben le is szakíthatja az asszonyok ruháját) mélyen a fold alá tudja vinni az embert. Jani és felesége szájtátva hallgatják e csu- dás dolgokat, bár értelmük „korlátjai” nem igazán engedik nekik felfogni azok jelentőségét. A pesti viszontlátogatás azonban kiábrándítja őket, no nem is annyira a metró, mint jóval inkább Pityu bácsi korlátolt, önámító és beszűkült élete, aki magára maradva, tehetetlenül vergődik szánalmas „odújában”, munkája gyümölcsében. A panellyuk valójában csak az ember vegetatív szükségleteit elégíti ki, az élet teljességétől azonban elzárja őt. A díszlet egyszer sem változik, fő tartozékai az egymásra pakolt gyümölcsös ládák, a falu természetes tartozékai, a nagyvárosi jelenetben pedig a toronyházakat jelképezik. A színek beazonosításában gyakran aláfestő hangok se- gítik.a nézőt, de erre nincs is szükség igazán, mert a „szövegkörnyezetből” is nagyszerűen lehet tájékozódni. A gyerekek is fontos szerepet kapnak a drámában, akik lényegében a felnőttek konfliktusait viszik tovább. A szénakazal, ha úgy akarjuk, a falu, a természet rendjét szimbolizálja, amit a nyaralni érkező Pityu bácsi fia szét akar rombolni. Aztán megvillan egy véletlenül kinnfelejtett vagy szándékosan otthagyott vasvilla... Dosztojevszkij legyen a talpán, aki a lélektani szövevényeket átlátja. Mindenesetre nem Pityu bácsi bűnhődik, hanem a fia, aki addig fel sem tűnt a színen. Szóba került ugyan, de csak a két szülő konfliktusának áldozatát gondolta benne a néző. A komédia tragikus fordulata. Miért kellett meghalnia? Életképtelen, fennmaradásra alkalmatlan, netán érdemtelen fajta? Ordögjáték ez a javából! (Filemon) (ÉVID, 2006. július 27.) Szarka Gyula (Ghymes) Aliens című szólóalbumának íenw*/briiiaratója Fellépnek Szarka Gytta - cnrk, lant, gitár htto Anna - *nek Nagy 52AUOi.CS (llülxi Bk«rs Band) - billentyűs hangszerek Körösi Róbert harsonák Bábművészek Tökük ÁGNES, Szívós KAROLY Szívós Réka Firamaturp. '/más I raoii KfNDEZó: Szívós Károíy JÚLIUS 22. Tojlcsvat László Asr vnijt 'szólisták IbUSVAT IÁS7IÓ SÁFÁR MÓNIKA Sasv.úu Sándor Csizmás Ac.sfa Tóra JóZSU- RonnDA ÜMAIbYÍrm vezényel- Tonívt Mozcn Annamária A Magyar mise íyöó-ban születeti. JÚLIUS 21. JÚLIUS U. SzÉKEmniM Auostox f C — |^J'I az F-S7sríj»oml Várszínház «5 a Gyulai Virszűriliáá kú2űt- bemutatója Szobrász BBStNci ÁRPÁD LHVg UCMTALI -\WAU .Mester Uük\li Aktád Hardt Üair*u Aktád *h^i, ttyjwO (Uim A'«s victa' bejátszás. K» mí-Pijp * Lá»Zj:> A rvndrtc ms*isite*m- GÁBOR Anna Rlnuwk Sluu Zoltán JÚLIUS 8. Pozsgai Zsolt fz-trtU*vtl ttvlv*./vUJ romanttkus színjáték kél részben a Gázon Gyula Kamaraszínház bemutatója Constanze Ivan Ildikó Mozart VI034N Ottó Zongorista lány Somlai VaIÉMA P.u Anikó Díszlet-jelmez: CSÍK GYÖRGY A rendező munkatársai. CzirO Gabriella. Kőik .*■ Ágni* RENDEZŐ: Ángyai. Mária 151
