Bárdos István: Huszonöt éves az Esztergomi Művészek Céhe (Esztergom, 2016)
Képzőművészeti és önkormányzati kapcsolatok
KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS ÖNKORMÁNYZATI KAPCSOLATOK (1991-2016) Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete A Művészeti Alap jogutódjaként 1992-ben létrehozott MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) választmányával Kaposi Endre, Kántor János és Ferenczi Gábor egymást követő választmányi tagok révén, folyamatosan biztosított volt az információcsere és az intézményes kapcsolat a Céh és az országos szervezet között. A Szabadidő Központban 1999. május 14-én zajlott le a MAOE területi választmányi tagját megválasztó ülés. Területi képviselővé ekkor Kántor Jánost választották, aki szeptember 24-én tájékoztatást adott a regionális együttműködés várható erősödéséről és a készülő művészeti törvényről. Utódja Ferenczi Gábor lett, akit a legutóbi választásokon Esztergom és térsége képzőművészei megerősítettek pozíciójában. Komárom-Esztergom megye többi településének képzőművészei pedig a Céh másik tagját, A. Bak Pétert küldték a MAOE választmányába. így a Céhben folyó komoly műhelymunka elismeréseként Komárom-Esztergom megye MAOE tagjait Céh tag képviseli annak választmányában.143 Esztergom Város Önkormányzata, kormányzati cikusonként tagolva 1991-1994 A Céh megalakulását követő kezdeti időszakban az Önkormányzat visszajelzései biztatóak voltak. Ennek jó példája a Kollár György 1992-ben bekövetkezett halálával megüresedett műterem sorsával kapcsolatos döntési folyamat. A közgyűlés Vagyonkezelő Irodája útján kiírt pályázaton a Céh szervezetként, tagjai pedig egyénenként is részt vehettek. A pályázaton a tagok közül viszont ketten - Kovács Melinda és Vincze László - pályáztak. A döntés előkészítésével kapcsolatos megbeszélésekre tanácskozási joggal meghívták a Céh képviselőjét. A döntést - melynek nyomán Kovács Melinda lett a kedvezményezett - a városi közgyűlés hozta meg és hajtotta végre az országos szakmai szervezetekkel történt egyeztetést követően. Hasonló módon járt el 1994-ben az önkormányzat a Végvári I. János bekövetkezett halálával megüresedett műterem további sorsát illetően. A műtermet ekkor Vincze László kapta meg. Tíz esztendővel később, 2014-ben szintén sikerült elérni, hogy Andráskó István műtermét Andráskó Péternek juttassák. A város önkormányzata értékelve négyéves tevékenységét, megállapította, hogy: „A városvezetés partner kíván lenni a művészetekkel kapcsolatos gondok megoldásában. Az Esztergomi Művészek Céhe ezért elsődleges támogatást kap a várostól. Az önkormányzat biztosítja a Galéria működésének költségeit. A testvérvárosi kapcsolatok eleven lehetőséget adnak városi művészeink kiállításaihoz. [...] Az önkormányzat mecénási tevékenysége jótékonyan hatott a város művészi életére. Városunkat érzékeny veszteség érte Kollár György, Végvári István János, Vertei József és Kaposi Tamás művészek halálával. Meghajlunk emlékeik előtt!"144 A későbbi ciklusok átfogó értékelései nem foglalkoztak a város képző- művészeti életével. 1994-1998 A város 1996-ban, a Millecentenárium programsorozatának részeként kiállítást rendezett finnországi testvérvárosában, Espooban. Az alapvetően régészeti, történelmi témájú anyag mellett külön kiállításon szerepeltek a Céh alkotóinak művei is. A megnyitón, a hivatalos küldöttség tagjaként a Céh képviseletében Kántor János és Major Ákos vett részt. A Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság két alkalommal, 1995-ben és 1997-ben kért tájékoztatást a Céh munkájáról. E tájékoztatók során a Céhet képviselő Kaposi Endre kifejtette, hogy „a városkép és a szűkebb környezet alakításában továbbra sincs módunk megnyilvánulni, sőt még véleményt sem nyilváníthatunk".145 Nem sikerült elérni, hogy olyan helyisége legyen a Céhnek, ahol megtarthatja hivatalos és nem hivatalos megbeszéléseit. A Céh további fontos, eddig nem teljesült kérése egy grafikai műhely létrehozására irányult. 143 A. BAK Péter: Az EMC közgyűlése. ÉVID, 2016. márc. 5. http://www.evid.hu/kultura/ 144 Tények Tükre az Esztergomi Krónikában 1990-1994. ÉVID, 1994. 48. sz. 145 EMC irattára, Kaposi Endre előterjesztése az 1997. márc. 17-én tartott KISB ülésre 39
